Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 749 tósabb eszközének tartják. Már említettem, hogy a jozefiniz- mus korából származik hazai papnevelőinknek az az általános szokása, hogy a lelki olvasmányra szánt napi két 1/4 órát Szentírás-olvasásra fordítják. Ez azonban helytelen gyakorlat, mert a lelki olvasmány célja 1-ször saját épülésünk, vagyis ugyanaz, mint az elmélkedésé, lelkiismeretvizsgálaté, t. i. hogy egyrészt hibáinkat, szenvedelmeinket, rossz szokásain- kát megismervén, az azok ellen való küzdelemre buzdít- tassunk; másrészt vallásunk tanai, az erények szépsége és állásunk, kötelmeink elmélkedő megfontolásából mindezek buzgó felkarolására buzduljunk. A lelki olvasmány 2. célja a papnevelőben, hogy a növendékek mennél alaposabb aszketikus ismereteket szerez- zenek, amelyekre saját lelki életük irányításánál szükségük van, és még inkább lesz majd később a lelkipásztori és gyóntatói működésben, midőn mások lelki ügyeit intézik. Ezeket az aszketikus ismereteket a theologián részletesen nem tanítják; előadják ugyan főbb alapelveit a dogmatikában és főkópen az erkölcstanban, de a belőlök folyó gyakorlati követ- keztetésekkel részletesen, tüzetesen és rendszeresen nem fog- lalkoznak. Tehát az aszketika homályos, ismeretlen marad előtte s ha mégis ezen a téren kell dolgoznia, mint aki sötét- ben jár, csak bizonytalanul tapogatózva, meg-megbotolva fog haladhatni. Szükséges tehát, hogy az aszketika egész épüle- tével és minden részletével megismerkedjék, úgy, hogy nem- csak saját lelki élete irányításában helyesen igazodjék, de a hívők végtelenül változatos lelki viszonyai közt is tudjon tájékozódni és őket a helyes irányba vezethesse, nekik helyes útbaigazítást adjon. A lelki olvasmány kiválasztásánál tehát erre a kettős célra kell tekintettel lenni. Olyan munkát kell a papnövendé- kék kezébe adni, amelyen egyrészt maguk épülnek, másrészt a keresztény aszkózis törvényeit alaposan megismerik. Tényleg a külföld nevezetesebb papnevelőiben erre a két szempontra vannak különös tekintettel. A római Collegium Germanico- Hungaricumban Rodriguez, Übung der christl. Vollkommen- heit (a keresztény erények és keresztény tökéletesség gya49 Hittudományi Folyóirat. 1902.
