Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Acsay Ferenc: A hitszónoklati képzés kérdéséhez
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 735 vagy a fejtegetés módjában talán inkább kellene alkalmaz- kodni, de a kifejezésekben nagyon is óvatosan kerülni kell mindazt, amit a nép maga is köznapinak tart. S ebben a tekin- tetben is a legjobb irányadók a nagy írók, mert nagyságuk épen abban van, bogy legmeglepőbb gondolatuk is teljesen tisztában áll előttök s mindig megtalálják rájok a leg- alkalmasabb kifejezést. Ebben a tekintetben is Bossuet egyik legkiválóbb alakja a francia irodalomnak, alig van valaki, akinek nyelvezete oly változatos s e mellett mégis oly világos és szabatos volna, mint az övé, pedig akkor a francia nyelv még fejlődőben volt. Ezért merem én e tekintetben is öt a kezdő szónokoknak is tanulmányozásra ajánlani, még az ón, sok helyt talán nem teljesen hű fordításomban is, mert az egyházi szónoknak főleg kell rá törekednie, hogy a legelvontabb tételeket tárgyalva is mindig megtalálja rájok a kellő kifejezéseket. S ebben a tekintetben Bossuet min- dig mester! Ugyanez áll egészben is nyelvezetére, hason- lataira, ellentéteire, példáira, legköltőibb szárnyalásaira is. Mondatalkotása is mindig rhythmusosan szép, anélkül, hogy hatásra számítana. Mindig a tárgyhoz, a tárgyalás meneté- hez alkalmazta mondatait, ellentétei, hasonlatai, képei min- dig egész természetesen fakadnak ki magából a tárgyból. Vagyis a tárgyalásból kell fakadnia az érzelmi felindulás- nak, s viszont ebből minden stiláris szépségnek, mert énéi* kül mesterkélt, természetellenes lesz az előadás. A kisebb szónokok és írók épen ellenkezőleg szoktak eljárni, való- sággal hajhászszák az ellentétes, epigrammatikus mondat- alkotást, hogy szellemeseknek lássanak, a szaggatott vagy egyensúlyos mondatokat, hogy stílusok rhythmikus legyen. Ez a mesterség, amelyet legkönnyebben el lehet sajátí- tani, gyakorolják is irodalmunkban és sokan úgy a · szép- irodalomban, mint a komoly prózában; csak egy kis szel- lemesség kell hozzá, és sikert lehet vele elérni a hozzá nem értők előtt. De hozzányúlnak ehhez a helytelen eszközhöz sok- szór nagyobb tehetségű írók is, hogy szellemeseknek lássa- nak, vagy hogy jelentéktelenebb dologról is megkapóan írja- nak. A szónoklattan tanárának most׳ már ebben a tekintetben 48*
