Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi
JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI. 67 Ezután számos írónál lehet ugyanezeket a részleteket ■olvasni a XIII—XVII. századig. A XVI. században Argen- teuil Pontoise városának kölcsönözte a tunikát egy körme- netnól való körülhordozásra, aminek költségjegyzéke az utóbbi város levéltárában látható. 1534-ben. I. Ferenc király alatt Párisba vitték a »Robbe Dieu«-t (Isten-köntös). A hitszakadás idejében a hugenot-k (kálvinisták) elfoglalták Argenteuilt 1567 körül, fölakasztották plébá- nosát a presbyterium ajtajára és lerombolták a monostort; de a tunikát nem sikerült kózrekeríteniök. A szerzetesek megtalálták érintetlenül 1584-ben, midőn visszatértek, amikor ismét nyilvános tisztelet tárgya lön. Maga IV. Henrik, továbbá XIII. Lajos király, Medicis Mária, osztrák Anna, Richelieu bíboros szintén eljöttek oda megszemlélésére. 1646-ban a tudós bencéseknek engedték át a monos- tort. akik a tunikáról hiv. jegyzőkönyvet vettek föl és össze- gyűjtötték az adatokat történetének megírásához; dóm Glerberon említett műve ezek közt leginkább kiválik. A múlt századi francia forradalom kifosztotta a monostort; a sz. tunikát azonban eleinte tiszteletben tar- tották: 1791-ben a városi hatóság még hivatalosan fölhívja a szomszéd községeket, vegyenek részt a sz. köntös ünne- pies átvitelében a bencések templomából a plébániai templomba; de ez ősi jámborság helyébe csakhamar oly elvadultság lépett, hogy 1793-ban Özet plébános kivette a köntöst az ereklyetartóból, melyet a központi hatóságnak s kormánynak, a Convention-nak küldöttek, mialatt a ple- bánosnak az a szerencsétlen ötlete támadt, hogy a tunikát darabokra vágta, amelyeknek egy részét megbízható hívőknek adta őrizetül, míg a többit elásta kertjében. Elfogták és bebörtönözték. Mikor 1795-ben kiszabadult, kiásta azokat és Hugó említett chartájára följegyezte az eseményt. Nyíl- vános tiszteletnek azonban csak 1804-ben adatott át ismét a tunika. Mikor ez a köntös még egész volt, az 1647. évi jegyző- könyv szerint hossza (magassága) 1 méter 4.5 centiméter volt, ujjakkal és fönt nyílással a nyakon. A varrásnak 5*
