Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi

68

JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI.

nincs nyoma rajta, mint megállapította a hiv. vizsgálat, melyet G-oux, versaillesi püspök, 1892. évi márczius 10-én több szakértő és tanú jelenlétében ejtetett meg.

Ami szövetét illeti, a gobelinek francia állami szövő- gyárában, úgyszintén a beauvaisi állami szövőgyárban meg- ejtett szakértő vizsgálat megállapította, hogy igen kezdet- leges, de rendes szövésű állati gyapjú fonalából, mely azonban épenséggel nem hasonlít teve vagy kecske szőrének a fonalához, mint azelőtt vélelmezték.

Mostani színe sötét vörösesbarna.

A régiségtudósok a szövetét hasonlónak találták a régi koptok öltönyeihez, melyeket a kér. időszámítás II. és III. századából származó keresztény sírokban találtak.

A tunikán itt-ott, különösen a hátán látható vöröses foltokat Lafon, hivatalos szakvegyész és Roussel, a párisi vegyészeti társaság tagja vegyi elemezés alá vették és ennek eredményéül megállapították, hogy e foltok vértől szár- maznak.1

*

A trieri sz. köntöst állítólag sz. Ilona császárné küldte Trier székesegyházának más ereklyékkel együtt. Az erek- lyók megküldését bizonyítja Memannus (880. év) és később Agricius eletírója (XI. század), de egyikük sem említi a tunikát mint olyat, melyet sz. Ilona küldött volna; az első megemlékezik ugyan Megváltónk »más ereklyéiről« is ez alkalomból, amiből Willems arra következtet, hogy e sza- vakban célzás foglaltatik a tunikára. Ez lehetséges, de nincs bebizonyítva.

Trier környékén épen úgy, mint Argenteuil vidékén is a barbárok kifosztották és lerombolták a városokat és tömérdek történeti kincset a templomokban és monostorok- bán. Triert az V. század előtt négy ízben özönlöttek el a vándorló népek, a hunok után jöttek még a normanok, akik 882-ben négy napig fosztogatták a várost, azután pedig fölgyujtották. »A régi főváros — írják róla — háromszoros

1 Mindezt részletesen kimutatja Jaequemot id. müve.