Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Acsay Ferenc: A hitszónoklati képzés kérdéséhez
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 731 a tényleges életviszonyokba s belőlük igyekszünk megfej- teni. Az élet ezer meg ezer oldalú, a liány ember, annyiféle az élet különféle viszonyai szerint, amelyek a szenvedé- lyeknek újabb rést nyitnak, az indulatokat más oldalról izgatják s így új erényeket és hibákat teremtenek, aki ezeket nem ismeri, az nem is tudja méltányosan megítélni. A leg- nagyobb írók, akik irodalmi műveikben oly mesterileg tárják fel az emberi lélek különböző oldalait, a legtöbb esetben nagyon is belemerültek az emberi életbe, s azért tudták az életet oly híven rajzolni, a léleknek titkait fel- tárni, mert hisz maguk is átélték az indulatokat és szén- vedólyeket. A papság ezt természetesen nem teheti, de van módja pótolni a világirodalom legnagyobb költőinek műveiből. Egy kiváló egyházi férfiú mondta egyszer, hogy képzeletének élénkítése végett folyton olvassa a nagy írókat, mert nél- kíilök kedélyvilága nagyon is egyhangú volna. Hogy a papság erre nem nagy súlyt fektet, mutatják szentbeszédeik; mert ha saját megfagy élésükből adnak elő valamit, rendesen halvány és színtelen; nem tudják megragadni a képzeletet s így az érzelmeket sem tudják feltüzelni. Szükséges tehát a kapcsolat az élettel — akár közvetetlenül, akár a nagy írók útján — egyrészt a képzelet és érzelemvilág gazdagítása céljából, másrészt pedig azért, hogy az életet helyesebben ítélhessek meg. Nem ítélnék el annyira az embereket, azaz helyesebben ítélnék meg, 11a a lélek mélyére élesebb pillan- tást vetve, méltányosabbak volnának hibáik iránt. A hibák- nak szeretetlen és szertelen korholása a jobbakra unalmas lesz, a közömböseket pedig elriasztja. Hiányzik másodszor a theologiai tárgyakba való beve- zetés önálló gondolkodás, kutatás alapján. A tanítás módszere a legtöbb theologiai tárgyban még tisztán gyerekes béta- nulás, ami a lelket elfásítja, a tárgyat teljesen megunatja. Hányszor volt ez már elmondva, de úgy látszik, még min- dig nem elégszer. Nagy változatosságot hozna be a mód- szerbe, ha az előbb említett módon önállóan olvasnák a Szentírást; mert amellett, hogy sok fenkölt gondolat, nemes érzés fakadna az elmélkedésre vagy szentbeszédre, gazdag
