Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Acsay Ferenc: A hitszónoklati képzés kérdéséhez

732

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

anyag a gondolat kifejtésre, értelmi felhevülésre, így vet- nénk egyúttal biztos alapot a többi tárgy előadására is, mert a növendékség akkor maga, a saját emlékezetéből tudná az egyes dogmatikai vagy erkölcstani tételekhez a szükséges idézetet venni. így lehetne a tárgyakat az eddigi iskolás pedantériától, üres syllogistikus szószaporítástól és szalmacsépléstől fölszabadítani. Módot kellene nekik nyuj- tani, hogy a tárgyak egyes részleteit maguk állítsák össze olvasmányaik s a tanár tudományának támogatásával. Arra már úgyis hiába törekszünk, hogy minden tárgyat oly túlságos terjedelemben tanuljanak, mint eddig, nem is szűk- séges, kár az időért; elég volna velős, rövid compendium; egyes fontosabb részeket aztán részletesebben kellene tár- gyalui, szinte a forrásokra visszamenve, hogy igy a tanár belevezesse a növendéket az illető tudományág műhelyébe; ezzel önálló gondolkodásra, munkára vezetné őket, egyúttal felkeltené érdeklődésöket is s így ■önálló munkásokat képezne belőlük az illető tudományra. Hiszen ezt már a gimnáziumban is megteszszük — a theologián nem lehetne megtenni ? Hány önálló tudóst neveltek már így az egyetem többi fakultá- sán; hányat nevelt a theologiai fakultás ? — így kellene kedvet ébreszteni a szentatyák olvasása iránt is. Most a szentatyákból csak egyes véletlenül kikapott idézeteket ismer a növendékség. Nem volna-e célszerűbb, ha a dog- matikában vagy az erkölcstanban előforduló rövid idézetet egész terjedelmében ismertetné a tanár s felhívná rá a figyelmet, alaposabb olvasására buzdítaná a növendékséget ? így lehetne feltámasztani a szentatyákat halottaikból; mert hiszen ők a katholikus vallás klasszikiisai — tárgy és előadás tekintetében egyaránt. Nem csodálatos-e, hogy a profán klasszikusokat az egész világon olvassák; újabban arra is van mozgalom, hogy a profán klasszikusok mellé a gimnáziumokba is felvegyenek egyes szentatyáktól olvas- mányokat, s e nagy emberek műveit nem tudják beleékelni a theologia tanításába, sőt ahol megvolt, onnan is kikü- szöbölték! Pedig az egyházatyák, értve a legnagyobbakat, akik a főbb vallási kérdésekben döntő szerepet vittek, az