Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi
66 JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI. A »Grallia Christiana« szinten idéz egy argenteuili regi martyrologiumot, mely szerint ott minden hónapban misét mondanak Nagy Károly lelke üdvéért amaz adományáért. Jacquemot meg egy okmányt idéz a ־westminsteri apátságból, mely szerint ennek alapítója, sz. Ed várd hit- valló ott elhelyezett ereklyéket, melyeket Márton pápától és Carloman (Kopasz Károly) frank királytól kapott, neve- zetesen: két darabkát a sz. feszület fájából, egy szög-darab- kát és egy darabkát a varratlan köntösből; ebből Jacquemot azt következteti, hogy a köntösdarabka Argenteuilből jutott az angol kolostorba, mert Rómában nem volt ilyen tunika. Ez utóbbi állítás tévedésen alapszik, mert Rómában is volt az úgynevezett lateráni tunika, melyet némely katalógus fölsorol, így p. János szerpapé a XII. századból, mely tunica inconsutilis-t említ. Mindezek azonban nem vehetők komoly bizonyítókok- nak. Az első ily bizonyítókot csak Hugo Chartaja szolgál- tatja.1 Hugo, roueni érsek ebben kijelenti, hogy a sensi érsek, chartresi és párisi püspökök, a st.-denisi és st.-ger- maini apátok s más tiszteletreméltó személyiségek jelenlété- ben megvizsgálta a gyermek Jézus öltönyét — cappam pueri Jesu — amelyet régidöktől fogva az argenteuili tem- plombán őriznek, hogy illő tisztelettel kihúzta és Lajos francia király és udvarának jelenlétében a hívőknek meg- mutatta; mely alkalommal bűnbocsánatot engedélyez a zarándokoknak és ez az okmánynak voltakópen a célja is. Ez okmányt Delisle L. és Giry, az oklevéltan tana- rainak vizsgálata alá bocsátották, akik ennek eredményéül kinyilatkoztatták, hogy a pergamen, az írásmód és a stylus szerint az okirat a XII. századból származik. Hasonló számbavehető bizonyítékot szolgáltat Robert szerzetes Mont-Saint-Michelben, aki 1154-től fogva írta ennek a monostornak évkönyveit; ez 1156. évnél följegyzi, hogy Argenteuilben megtalálták a Megváltó öltönyét, a mely »varratlan és vörösbarnás színű.« 1 Recueil des historiens des Gaules. XV. 699.
