Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi
64 JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI. emlékezik meg ezekről, még Evagrius sem, antiochiai Gergely titkárosa sem, aki arról a fölfedezésről és ünnepies átvi- télről, melyen három pátriárka résztvett volna, bizonyára nem hallgatna. Azért Beissel azt a föltevést kockáztatja, hogy a két író tévedése onnan eredhet, mivel ez időtájt fedezték föl sz. János tunikáját és ezt a szájhagyomány lassanként az Úr köntösévé változtatta. Willems 1 ellenben azt következteti abból, hogy a trieri hagyomány már a VI. század előtt megalakult, mert különben Trierben és a Rajna partján nem merték volna azt toursi Gergely és Frede- gorius tekintélye ellenében fönntartani. Ez ellenvetések nem látszanak alaposaknak, mert hát a Megváltónak több varratlan köntöse is lehetett. Jacquemot az argenteuili köntös védője igyekezett megoldani ez ellenvetéseket.2 Gergely adataiból csak azt tartja fönn, hogy a köntös Keleten volt a VI. században, mint általánosan híre járt —· ferunt. Fredegorius hibás jelentését Tamás jeruzsálemi püspökről a másolók meg- bizhatatlanságával és ama kor krónikásainak felületességével iparkodik magyarázni, mely különösen keleti személyiségek s ügyek körül ismeretes. Evagrius hallgatása szerinte nem bizonyít többet, mint Özsébé a sz. kereszt föltalálásáról; különben is amaz kiváltképen az antiochiai egyház történe- tóvei foglalkozik. Ezenfelül még idézi Thifriedet, a Trier mellett fekvő Echternach apátját, aki már 1101 1106 körül ír ez ereklye iránt való tiszteletről és elmondja föl- fedezését és átvitelét Szafed vagy Zafad helységből Jeru- zsálembe, de egy szóval sem emlékszik meg a trieri tunikáról. Ez a megoldás bir ugyan némi értékkel, de még sem mondható véglegesnek, mert utóvégre is a szájhagyományt állítja szembe toursi Gergely és Fredegorius adataival. Jacquemot egyébiránt úgy vélekedik, hogy Jeruzsálem- ben a tunika ugyanabban a sorsban részesült, mint a kereszt, 1 Der heil. Rock uns. Herrn Jes. Christ, in Trier. 1891. 131. old. s Jacquemot: La tunique sans couture de N. Seigneur con- sérvéé dans l’église d’Argenteuil. Paris, 1894.
