Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi

JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI.

63

vinni. Ollivier szerint ezt a dominikánusoktól őrzött lándzsá- ból elvett anyagból készíthettek.

VIII. A Megváltó köntöse.

Nagyon ritkák és zavarosak azok az adatok, melyeket a kér. ókor ránk hagyott. A leghíresebb templomok, a melyek a Megváltó tunikájának vagyis inkább egyik tűni- kájának birtokával dicsekednek, az argenteuili templom Franciaországban és a trieri székesegyház Németországban.

Az argenteuili egyház ebbeli hagyományát toursi Ger- gelyhez és Fredegoriushoz csatolja. Az előbbi maga ugyan nem látta a köntöst, de hallomás után beszél róla, mint más keleti dolgokról. Beszélik (ferunt) írja, hogy a makula nélkül való Bárány tunikája Galathea, városában van, 150 mérföldre Konstantinápolytól, hol egy faládában őrzik egy sírboltban és nagy tiszteletben tartják.1 Fredegorius, Gergely művének foltatója (658. óv), már több részletet közöl: Gontran, Clotar fia uralkodásának 30. évében (594 óv körül) Simon, Jakab fia fölfedezte az Ur köntösének rejtekhelyét, azét, melyre a katonák sorsot vetének; kijelentette ugyanis, hogy az el van zárva egy márványládában Zafad helység- ben, nem messze Jeruzsálemtől, honnan Gergely antiochiai püspök, Tamás jeruzsálemi, János konstantinápolyi püspök és más főpapok ünnepiesen átvitték Jeruzsálembe a kereszt- kápolnába.1 2

Ezt az adatot Aemonius a X. században föleleve- ni tette.3

Gildemeister és Beissel idézett műveikben kimutatták az ellentmondást a két történetíró jelentése között. Ez tagad- hatatlan: Gergely Galatheába helyezi a köntöst, Fredegorius Zafadba, amott faládában, emitt márványban őrzik; külön- ben egyik sem idéz kútfőket. Azonfelül Tamás, jeruzsálemi püspök teljesen ismeretlen ez időben. Egy kortárs sem

1 De glor. Martyr. Mainge : Patres Lat. LXXI. köt.

3 Dom Bouquet, II. köt. 411. old.

3 Hist. Franc. III. 3.