Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi

JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI.

61

Egyes töredékeket Anagniban, Rómában és főképen Firenzében mutogatnak.

VI. A sz. lándzsa.

A hagyomány szerint a katonát, ki az Úr oldalát lándzsájával megnyitotta, vaksággal sújtotta, de a sebből kiszökellő vér a szemébe hatolt és nyomban meggyógyította. Erre megtért. Neve Longinus és a XII. légióhoz tartozott.

Mi történt a lándzsával? Krétai sz. András azt véli, hogy ezt is elásták a zsidók, mint kínzó eszközt. Ollivier atya meg azt hiszi, hogy Longinus sokakat megtérített s megtartotta a lándzsát, vagy a XII. légiónak hagyta leg- alább a vas hegyét. Ezek azonban puszta föltevések.

Az V. századtól kezdve több szerző felemlíti, de egyi- kük sem mondja, hol őriztetett, vagy hol találtatott. Cas- siodorus, toursi Gergely, Beda, Arnulphus, Adamannus szerint Jeruzsálemben tisztelik, a Constantinus bazilikájának elő- csarnokában fából való keresztbe helyezve; fája két részre oszlik. Az alexandriai krónika szerint a persák betörésekor a VI. század kezdetén a konstantinápolyi pátriárkának bir- tokába jutott, ki nagy ünnepélyességgel helyezte a Zsófia- templomba. Ez csak egy része lehetett a lándzsának, mely Arnulphus tanúsága szerint ketté volt törve. Ma is, midőn szó van róla, csak a felső részét kell gondolni a vassal, úgy mint azt a fac-simile mutatja Rómában VIII. Ince sírján.

A XT század végéig nem történik említés róla; 1092. vagy 1097-ben egy látomány következtében csodálatos mó- dón rátalálnak a sz. Péter templomában Antiochiában. Tyrusi Vilmos elmondja, hogy a szaracének ellen vitték a lándzsát és csekély számuk mellett is megfutamították ezeket.

1243-ban a lándzsa vashegye Konstantinápolyban van. Nem lehet megállapítani, mily módon jutott oda. II. Bal- duin ezt is elzálogosította a velenceieknek, azután átengedte sz. Lajosnak a tövis-koronával együtt, de bár az engedmény- okirat 1247-ből a lándzsa vasáról szól és bár Durand Vil