Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi

60

JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI.

zik, ki, midőn a vesztőpadra lepett, Northumberland grófnak adta, ez viszont a leányának, Erzsébetnek, ki a jezsuiták- nak átengedte s ezek őrzik most is.

A római templomokban számos tövist mutogatnak.

A toulousei sz. Cerninus templomában őrzött tövis arról nevezetes, hogy nem a Zizyphus Spina Christi, hanem a Cratoegus-bokor része, mely utóbbi szintén előfordul Pa- lesztinában. Utánzat-e ez avagy pedig a római katonák többféle tövises bokor ágait alkalmazták-e, ezt bajos volna eldönteni ?

V. Az ostorozás oszlopa.

A keresztény időszámítás első három százada alatt hallgat a történelem ez oszlopról, mint a kínszenvedés egyéb ereklyéiről. A IY. század kezdetén már említés történik róla. A bordeauxi zarándok (833-ból) írja, hogy Jeruzsálem- ben a Sión templomában van az oszlop, melyhez kötötték Jézust, midőn ostorozták. Otven évvel később a francia búcsújáró asszony is ott említi. Sz. Jeromos idejében a Sión templomának csarnokát tartja ez az oszlop. Paula is ott látta, Cassiodorus szintén fölsorolja; Theodoros ő79-ből már úgy emlékszik meg róla, hogy a Sion-templom közepén áll; Beda is úgy találta; toursi sz. Gergely szerint ott a hívők kötéllel övezték körül, amelyet azután hazavittek óvszerül mindenféle baj ellen.

Az oszlop anyagánál fogva kikerülte a szaracénok dúlását s így történt, hogy a XIII. században Colonna János bíboros egy részét Rómába vitte, hol a sz. Praxedes- ről nevezett templomban őrzik ma is. Igen kicsiny s nincs talapzata: magassága 070־ méter, átmérője alul 045־ méter. Eekete márványból van fehér erekkel; alakja hasonlít egy oszloptalapzathoz (piedestal).

A jeruzsálemi Sz.-Sír templomában szintén mutatnak egy fekete márvány oszlopot, melynél Jézust ostorozták. Ez másik része lesz vagy pedig utánzat, mert nincs eléggé megállapítva a hitelessége és a nem-egyesült görögök, kik- nek birtokában van, nem engedik a behatóbb vizsgálatot