Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Huber Lipót: A Messiás megjelenésének ideje Dániel próféta szerint

6«2

HÜBER LIPÓT.

Hogy e jövendölésben a heteJe alatt nem közönséges (7 napos) betek, banem a régi zsidóknál az időszámításnál szintén használt évhetek, vagyis hét esztendőből álló idő- szakok értendők,1 abban a régi zsidó értelmezők egyet- értettek s ebben kezdettől fogva megegyeztek velők a

אהישמלו שודק .ץשדוק — .25 עדתו לקתסתו ןמ אנקפמ אתלמד קפהמל ויגבמלו םלשרואל אתאמלו אחישמ אכלמ אעובש אעבש אעובשו ןיתש ץרתו ךופ־: א;ב:ו םלשדואל היקוש התוטלפו םלושל .אנבא — .23 רתבו אעובש ץתש ץרתו לטקה: אהישמ אלו תיא הל אתידקו אשדוקד לבחתת םע אכלמ אתאד אתיחו איפו־גב אמדעו אתרהל אברקד אתקיספד .אלבהד — .27 ןשע;ו יקיתיד אאינסל אעובש דה תונלפו אעובש לטבת אתהבד א:ב־וקו לעו היפ;כ אתופנטר אלבה אטדע אירומנל אתקיספד הי:תת לע .אלבה

Az ebjonita Theodotion által a Kr. u. II. században készített görög fordítás szövege pedig a vatikáni kódex szerint a kővetkező : 24. Έβδομήχοντα εβδομάδες συνετμή&ησαν ixt ־öv λαόν 000, ζαι έχί τήν χόλιν την αγίαν, τοδ συντελεσθήναι αμαρτίαν, ζαί τοδ σφραγίσαι αμαρτίας, ζαι άπαλεϊφαι τάς αδικίας, ζαί 00־ Ιξιλάσασ8·αι αδικίας, ζαί τοδ άγαγεϊν διζαιοσύνην αιώνιον, ζαί τοδ σφραγίσαι ό'ρασιν ·/.κι τροφήτην, ζαι τοΰ γρίσαι άγιον αγίων. — ?5. Kai γνώση ζαι συνήθεις άχό εξόδου λόγου τοΰ άχοζριβήναι, ζαΐ τού οιζοδομήοαι 'Ιερουσαλήμ., έ'ως χριστοδ ηγουμένου εβδομάδες έχτά, ζαί εβδομάδες έξηζονταδύο ; ζαι επιστρέφει, ζαι οίχοδομη&ήαεται χΐ.ατεία ζαί τεΤ־/ος, ζαί έχζενω&ήσονται οι καιροί- — 26. Καί μετά τάς εβδομάδας τάς εξηχονταδύο, έξολο&ρευθήσεται χρίσμα, ζαί ζρϊμα οΰζ εστιν εν αΰτιίΐ, ζαί την χόλ־·ν, ζαι τό άγιον διαφβ-ερεί" σύν τιΰ ήγουμένω τω έρχομένιμ, ’εζχοχήσονταί έν χαταχλυσμω, ζαί εως τέλους χολέμου συντετμημένου τάξει α’φανισμοίς. — 27. Καί δυναμώσει δια&ήχην χολλοίς έβδομός μία, ζαι εν τιΰ ήμίαει τής έβδομάδος άρθήσεταί μου 9υσία ζαί σχονδή, ζαι έχί το ιερόν βδέλυγμα των έρημώσεων, ζαί έιος τής συντέλειας ζαιροϋ συντέλεια οο&ήσεται έχί τήν έρήμωσιν.

1 Hogy az évhetek szerint való időszámítás milyen szokott dolog volt a régi zsidóknál, kitűnik minden hetedik évnek, vagyis az úgy- nevezett szombate'vnek, és a minden hét szomhatév (49 esztendő) után megtartott jubileumi évnek intézményéből. Minden hetedik évben (szombatévben) a mózesi törvény értelmében a gazdasági munka szünetelt — tehát ugaresztendönek is nevezhető, — a hitelező nem háborgathatta adósát, és ezen év őszén, a sátoros ünnepen felolvas- tatott a nép előtt a mózesi törvénykönyv. V. ö. ezekre nézve a Levitikus 25. 26, 34. 35. 43 ; Krónikák II. 36, 21. — A pogányoknál sem volt egészen ismeretlen az évhetek szerinti számítás, Aulus Gelliusnál ugyanis M. Varró azt mondja: »se quoque jam duodeci- mám annorum hebdomadem ingressum esse.«