Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi

JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI.

59

pón. Számára építtette sz. Lajos a Sz.-Kápolnát, a gót épí- tészet e remeket, melyet 1248-ban fejeztek be.

Ugyanazon időben emelték Pisában a Santa-Maria- della-Spina templomot a tövis-korona másik részének méltó elhelyezésére.

Párisban a nagy forradalomig nyugton s épen maradt a tövis-korona odahozott része; ekkor XVI. Lajos 1791-ben a Saint-Denisi apátság őrizetére bízta, de a forradalmi kor- mány a többi kincsesei elkobozta és csak 1805-ben jutott vissza ismét a Notre-Dameba, hol 1896-ban új ereklye- tartóba helyezték.

Más templomokban is mutatnak töviseket a sz. koro- nából: Grosselin 20-at, Rohault de Fleury 75-öt említ. Ezek némelyikében utánzatok is lehetnek; de sok tövis hiteles lehet, mert a korona alakja föltételezi, hogy sok tövis volt rajta.

A kínszenvedés emez eszköze ugyanis két részből állott: egy középső körből, mely Párisban van, melynek átmérője 210 milliméter, vagyis oly térfogatot jelez, mely sokkal nagyobb, semhogy a fejen maradjon, és így csak arra szolgált, hogy a tövises ágakat körülfonják főkötő alakjában, mely az egész fejet födte, s melynek hegyes töviseit ütésekkel bemélyítették az Úr fejébe. A kör káka- szövetből van, a tövises ágak pedig Rhamnus Spina Christi (Linné) vagy Zizyphus Spina Christi ágai.

Franciaországban a karmeliták templomában, továbbá Arras, Autun, Lyon, Chablis városában vannak egyes tövisek.

Nevezetes a pisai és a trieri tövis-ereklye. A róla eine- vezett Delia Spina templomból egy lopás következtében a kapucinusok őrizetére bízták. A trieri sz. Ilonától szárma- zik, mint az egész ottani ereklye-kincs. Mind a kettő egy-egy tövisbokor ágat képez, melynek egyik felén a tövisek egye- nesen meredeznek, másikon meg le vannak görbítve. Richa szerint Firenzében valamikor 27 tövist őriztek, de Rohault de Fleury már csak hármat talált ott. A gandi (Belgium) sz. Mihály-templom tövis-ereklyéje Stuart Máriától szárma