Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi

56

JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI.

Üdvözítő keresztjét, mások szerint a fölirásos tábla a kereszt mellett feküdt és csoda által állapíttatott meg, melyik voltaképen Krisztus Urunk keresztfája az egyszerre talált három kereszt közül.

De arról egy kútfő sem emlékezik meg, hogyan intézkedett sz. Hona erről a tábláról. Sz. Sylvia, mint a fönnidézett mű 95. old. olvasható, a IV. század végén Jeru- zsálemben látta ugyanabban az aranyozott ezüst ládában, melyben a keresztet őrizték, melyből a sz. ereklyéket Nagy- pénteken köztiszteletre kiállították. A Golgothán épített templom sz. kereszt-kápolnájában őriztek, míglen a perzsa Chozroez feldúlta Jeruzsálemet. Antoninus a VI. század másik felében (körülbelül 570-ben) látta: »Láttam — írja Itine- rariumában (XX. fej.) és kezeimben tartottam azt a táblát, amelyet Jézus feje fölé helyeztek s amelyen írva vala: Názáreti Jézus, zsidók királya; ón megcsókoltam.«

Ez az ereklye azonban nem volt teljes egészében Jeruzsálemben. Egy részét, és talán a nagyobbikat Rómába küldték, talán maga sz. Ilona, mint némely szerző állítja.

III. Valentinianus (424-ben) mozaikkal díszítette azt a helyet, hová a táblát helyezték, vagyis inkább elrejtették, Gosse- linus és Nicquet szerint a gótok- és hunoktól való félelmük- ben. A barbárok betörései elfeledtették ezt a helyet és a mozaik idővel elmállott, úgy hogy csak ezer évvel Valen- tinián után 1402. évi február 1-ón, a granadai győzelem napján találták meg a római Santa-Croce boltozatában, a bazilika közepén a tatarozó kőművesek. Laelius Petronius, Mestre Pál, Infessura István, mint kortársak beszélik el az esetet nagy lelkesedéssel. A fölirásos tábla ólomszekrény- ben volt, melyen Caccianemici bíboros pecsétje volt 1148. évszámmal, ami arra mutat, hogy ez évben is megszem- lélték. Nevezett kútfők szerint a táblán a következő felírás volt vájva vörösre festett betűkkel: Iesus, Nazarenus, rex Judaeorum. A két utolsó betű um el volt kopva. A fölirás három sorból állott: az első latin, a második görög, a harmadik héber betűkkel. Ez az elbeszélés kissé túlzottnak látszik.