Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi

JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI.

57

Mikor ugyanis 1546-ban újból megvizsgálták, a fölirás ismét eltörlődött a Judaeorum felől, és mikor 1648-ban ismét vizsgálat alá vették, már csak e szavakat találták rajta: NAZARENUSRE.

Ilyen a fölirásos tábla ma is. Egy szerző sem említi, hogy a táblát megcsonkították volna; sehol sem is merült föl annak valamelyes részecskéje; azt sem lehet föltenni, hogy a fatábla egy része elporladt volna, a másik nem.

A második sorban csak ez maradt: NAZAPE1SY2P; a harmadik sorban: NAZARENVS RE. A felső sorban csak néhány görbe vonás látható utolsó nyomai a héber fölirásnak. A betűk 28—30 milliméter magasak. A tábla faanyagát nem lehet meghatározni, mert nem engedik kivenni az ereklyetartóból.

A fönnmaradt szók épenséggel azok, melyeket sz. János evangélista, az egyedüli szemtanú, fölemlít.

Az írás módjáról, a helyesírási hibákról nagyon bőven értekezik G-retser, Rohault de Fleury, Montfaucon, Sionnet, Drach, de biztosan nem lehet megállapítani, vájjon a latin szöveg volt-e mindhárom nyelven Írva, vagy pedig a szöveg maga is három nyelvű volt-e?

Más fölirásos táblákat is mutattak egykoron: így sz. Lajos francia király idejéből Durand de Mende látott egyet a szent-kápolnában; a toulousei Daurade templomban is mutattak egyet a nagy francia forradalom előtt. De ezek utánzatok, vagy oly keresztek fölirásos táblái lehettek, amelyek előtt csodák történtek. Ezeknek azonban nyoma veszett.

IV. A tövis-korona.

A történelem nem szól semmit a tövis-koronáról a keresztény időszámítás első százada folyamában. Egy kút- főnk sem emlékezik meg róla, midőn a sz. Ilona által ren- dezett ásatások eredményéről szól. Viselte-e még a fején Üdvözítőnk, midőn fölfeszítettók, avagy levettók-e róla a köpenynyel, midőn a katonák Máté szerint (XXVII. 31.) visszaadták neki öltözékét ? Ez eldönthetetlen, mivel az