Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi

JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI.

55

Arnoldi érsek 1843—1844-ben szintén lépéseket tett vissza- szerzésére; végre Metternich átengedte azzal a föltétellel, hogy csak halála után kebelezzék vissza a trieri kincstárba, így is történt.

A prágai szög nem azonos ezzel. Brandenburgi Lajos- tói és IV. Károlytól származik.

Az a szög, melyet, mint fönnebb több ízben említettük, Constantinus konstantinápolyi szobrába helyeztek, számos följegyzésre talált. A már említetteken kívül róla ír Zonaros és Petrus G-yllius; Alexis byzanci császár fladriai Bábért- hez 1100-ban írt levelében fölszólítván a keresztényeket Konstantinápoly elfoglalására és az ottani ereklyék meg- szerzésére, ez utóbbiak közt fölsorolja a sz. szögeket is. 1336-ban Baldensel Vilmos meg látott ott egy sz. szöget. Azóta azonban nyoma s hire veszett.

A templomokban látható eme szögek különböző alakúak. Leghitelesebbeknek vannak elismerve azok, melyeket Santa- Maria in Campitelliben Kómában és Trierben mutatnak. Mindkettő négyszögű, de fejük nagyon elüt egymástól. A négyszögű alak valószínűnek látszik, de semmi biztos adatunk nincs a formájára nézve. A Santa Croce di Greru- salemme templomban Kómában levő szög utánzat; a feje ki van vájva, és ilyen nem állhatott ellen a kalapács üté- seinek, hacsak föl nem teszszük, hogy a fejét lecsípték, hogy ereklyeként valakinek ajándékba adják.

A sz. szögek tisztelete igen nagy volt: azok mintájára készült szögeket óvszer gyanánt viseltek a középkorban nyakukon: az utasok szöget vertek be egy fába, hogy ép egészséggel térjenek vissza; a mesterlegónyek Budapesten, Becsben stb. egész fákat tele tűzdeltek szögekkel, melyeket mint »vastuskókat« mind a mai napig mutogatnak. III.

III. A keresztfa fölirásos táblája.

A keresztfa fölirásos tábláját a kínszenvedés többi eszközeivel sz. Ilona találta meg, mint fönnebb bővebben kifejtettük. Némely kútfők szerint erről ismerték meg az