Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Irodalmi értesítő

610

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

földi jólét tényezője is: az állam megalapításában és meg- oltalmazásában, a műveltség meghonosításában és fejlesz- tésében, a hazai föld dús kincseinek értékesítésében és gya- rapításában rendeltetésének hűséggel és sikerrel megfelelt.« (I. köt. Előszó), mi sem igazolja jobban, mint, hogy oly előkelő helyekről is, mint legutóbb (Andrássy Gyula: »A magyar állam fenmaradásának és alkotmányos szabadságá- nak okai.« Bpest, 1901. 33. lap) oly elvek hirdettetnek, hogy: »a császárság és a pápaság eleinte kezet fogva igye- keztek szent István conceptióját: független magyar állam keresztyén társadalmi keretben, megsemmisíteni ....(!) mert e két fogalom: nemzeti érzület és Róma uralma, soha és sehol meg nem férhettek.«

Ily eszmék ellen, melyek a középkor szellemének tel- jes félreismeréséből származnak, védekezni teljesen fölösle- ges, egyedül utalni kell a tényekre, melyek épen az ellen- kezőt bizonyítják. Róma szellemi függetlenségének és su- prematiájának oszlopait a német uralkodókkal szemben épen a többi államokban, Franciaországban, Magyarországban, Lengyelországban stb. kereste és minden egységesítő (val- lási tekintetben!) törekvése mellett, az egyes nemzetek indi- viduális jellemvonásait leginkább kifejlesztette és kidombo- rította. (Lásd: irodalom művészetek, hagyományok, alkot- mányfejlődós stb.) Az a baj, hogy a modern írók a közép- kori dolgokat modern szemüvegen nézik és nem tudnak beleilleszkedni az illető kor gondolkodásmódjába, és így görbe tükröt tartván a tárgyak elé, természetes, hogy görbe képeket kapnak.

Kőhídgyarmat. Dr. Vargha Dezső.

Goyau György. A pápaság egyetemes története. Fordí- tóttá: Kubinyi Viktor. Budapest, 1900. 234 lap. Ára 4 kor.

E munka egy részét képezi egy remek francia mun- kának, melyet három kitűnő francia író írt a pápaságról »Le Vatican« címen. Magasabb nézőpontról tekinti a pápák történetét, a primatus eredetének, fejlődésének és a köz- viszonyokra való befolyásának szempontjából. Eredeti címe: