Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Irodalmi értesítő

Illyricum és Pannónia christianisalását (5. lap) nem merném oly régi időkre feltolni. Origenes, Eusebius, Atha- nasius és Hieronymus állításai nem bizonyítók. Egyátalán a szentatyák történeti adatai, ha régibb időkre vonatkoz- nak, nagyon szoros vizsgálat alá veendők. A szentatyák a dogmatikai traditio autorisált tanúi, azon időre és helyre nézve, amelyben éltek; de nem a történelmi hagyományéi. A nagytudományú de Smedt frappáns példákat hoz fel arra, hogy történeti állításaikat vakon nem lehet követni. (Principes de la critique historique 1883. pag. 232.) Kü- lönben mindeme citátumok forrása világos és pedig sz. Pál római levele (15. 19.): üare με από '־Ιερυοαλμμ καί κύκλιο μέχρι του ’Ιλλυρικού πεπληρωκέναι τό ευαγγελίου τον Χ-Οίοτοϋ. Csakhogy maga ez a nyilatkozat sem bizonyít semmit, mert a μέχρι praepositio bírhat ugyan exclusiv és inclusiv értelemmel is, de itt a contextus határozottan az exclusiv értelmet involválja. Hogy Dalmáciát Titus térítette volna meg, azt II. ad Timot 4. 10. szintén nem bizonyítja. (A szerző itt tollhibából II. Tim. 4. 10. helyett Tit. II. 4. 10-et ír.) Hogy Sirmium első püspöke Andronicus, a 70 tanítvá- nyok egyike és szent Pál apostol társa (Rom. 16. 7.) lett volna, azt is csak az V-ik századbeli Hesychiustól tudjuk. Magáról Hesychiusról sem tudunk többet, mint amit Far- lati róla ír. Nem sokkal ismertebb Dorotheus tyrusi piis- pök sem, aki szintén Andronicus mellett tanúskodnék. Erős argumentum azonban a pannóniai egyházak régisége mel- lett az, hogy szent Jeromos hazáját mint keresztény insti- tutiókkal ellátott vidéket mutatja be.

Szerző toursi sz. Márton szülőhelyének inkább Szom- bathelyt tartja, mint Pannonhalmát, de a kérdést nem dönti el. (123. lap 2. jegyzet.) Az első és legnagyobb ma- gyár apátságnak Pannonhalmán való alapítása a mérleget azonban — véleményem szerint — erősen Pannonhalma felé hajlítja. Az ily hagyományok abban az időben igen szívósak és erősek voltak. Az apátság helyének megválasz- tásánál szent királyunkat bizonyára a legnagyobb pannó- niai szent és a szerzetesség történetében oly kiváló szereIRODALMI ÉRTESÍTŐ. 607