Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Matuszka Mihály: Egyházi műszavaink

A HITTUDOMÁNY MAGYAR NYELVE.

597

Inte az frátereket, hogy senki az egyliazhan ne maradna az vtailso harang vtan. Dom. G. 49.

Mise. Egykóp közel áll a latin missa s a német messe szókhoz. Mondassonc egy misét: mel myse haluan vymadgoz- zunk. Ehr. C. 6. Itt egyben az imádkozik régi alakját is láthatjuk, melyben még egész közel áll a szláv vimodl szó- hoz, melyből tényleg származik. Érdekes, hogy a karácsony éjszakai misét — missa sub auroram — aranyos misének hívták, mit a protestánsok agyaras misére ferdítettek el. Ostya szónk olasz eredetű. Ostia a velencei dialektusban egészen úgy hangzik, mint a magyarban, csahogy közép a-val. A kehely szó, mely kódexeinkben kee’, kehly, kely, kéleh, kelyeh, keleh, kelh, kelyh alakokban fordul elő, a német kelch-böl származik. Ic/al es megkorneket tegedet vr- iogianac kelhe. Bécsi C. 272. Ihattatok é a kellhet, kit en iando vagoc? Münch. C. 52. Mikor mondasz te misetsket, iszol az keletiből. Born. Ének. 398.

Litánia változatlan latin, alakja a görög λιτανεία szó- nak, mely könyörgést jelent.

Vecsernye már szláv eredetű, szí. veöernja. Veternye alakban is előfordul régi íróinknál, mint pl. Heltainál, Páz- mánynál, s igy — úgy veszem észre —■ a primae vespe- rae-t jelenti. Mindenkoron ielen vala missekben, veternekben, prímákban és vecernekben. Helt. Króm 42. Minden isteni szolgálatoknak, szolosmának, veternyének, vetsernyének és szent, misének elei, közepe, vége allelujaval tellyes. Pázm. Préd. 574. Zsolozsma szavunk szintén szláv eredetű, szí. sluzba. Régi nyelvemlékeinkben zolosma, szolosma, soloszma alakokban fordul elő. Zolosmaymat ideyn korán istennek meg nem attam. Virg. C. 3. Eli nomos doktor nagi sok konnéket zerze es mise- két, szolosmakat. Debr. C. 20. Hogy a papságban soloszmát tartana és megszelídülne. Helt. Krón. 45. Ugyancsak szláv eredetűek hála és malaszt szóink is, szí. hvala, miioszt, me- lyek közül az utóbbit igen alkalmasan lehetne egyházi nyelvünkben a kegyelem szóval fölváltani. A H. B.-ben még eredeti szláv alakjában fordul elő, kódexeinkben már ma- last, malazt. Mennyi milostben terumteve eleve miv isemucut