Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Matuszka Mihály: Egyházi műszavaink
598 A niTTUDOMÁNY MAGYAR NYELVE. Adamut. Η. B. Jelenseges malast. Ehr. C. 2. Malaztal tel'l'es. Münch. C. 108. Karácsony nem a latin incarnatióból lett, mint némely iskolai kézikönyveink tanítják, hanem a szláv krc.un-ból, Jínauz monumentáiban crachin (1221), Crachinus, Oarachi- ríus, Karacinus (praepositus Jaurinensis 1302), a Magyar Leveles Tárban pedig karachyn (1055), karachon (1211.) olvashatók. Karaóon estire való prédikáció. Debr. C. 45. Maria Cristust Betlehembe Jcaracon eiel ez uilagra zilte. Tih. C. 187. Ez epistola meg vagyon yrwan zen János eivangelista napyan barackomban. Erdy C. 587. Husvét a sumtio carnis fordítása. A Codex Diplomati- cusban mint személynév fordul elő Husvét és Husveit ala- kokban. Két nap vtan husvét Iezen. Münch. C. 63. Nem illic mynekvnk valakyth megh ölnünk ez hívsuetba ees ez hws- uethnak ynnepebe. Winkl. C. 182. Te nalad eezem az hősivé- tot. Jord. C. 439. Pünkösd, pynkest (Erdy C. 33.) a német pfingsten-bői származik. Epistola piros pinkőst nap apostolok mivelkedeti- ben. Döbr. C. 340. Nem akar vala keesny oth az irton, hogy myivél pynkesth napyara eerhethne Jerwsalembe. Jord. C. 774. Anya zent eegyhaaz pynkest napnak előtte kerezt járást es bóytot zerzőt tenny. Érdy C. 33. b. Egyéb ünnepeink nevei részint a latin elnevezés fór- dításai, részint a vmgezni szokott szertartásokból, vagy az ünnep időszakából (pl. gyümölcsoltó boldogasszony, sarlós boldogasszoy) magyarázhatók. Sorozatomnak végére értem. Tudom, hogy nem meri- tettem ki vele összes egyházi műszavainkat, de nem is volt szándékom egy egész lexikon etimológiáját megírni. Csak leggyakrabban használt szavainknak származását akartam kimutatni, s ennek kapcsán néhány közkeletű tévedést hely- reigazítani. Jászberény. Matuszka Mihály.
