Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Matuszka Mihály: Egyházi műszavaink
590 A HITTUDOMÁNY MAGYAR NYELVE. dexben, a Domonkos Godexben stb. Pázmány már kérész- tét ír. Az anyaszentegyház a sancta mater ecclesia fordítása. Régi nyelvemlékeinkben úgy is előfordúl, mint szentegyház, úgy is mint anyaszentegyház. Zent egyhazat nem tíztettem. Yirg. C. 6. Ymadkozom the zenth egyhazadba. Kulcs. G. 7. Ez ydwesseghes kivthffeból zarmazyk tettes kereztyenseghnelc ygazgatasa anyazent egházban. Jord. Cod. 349. Cristas zool es anyazent egyház. Érdy C. 343. Ami az egyház szó jelen- tését illeti, nagyon tévednek azok, akik azt hiszik — pedig a legtöbben úgy magyarázzák, — hogy e szóban az egy számnevet jelent, s az egyház első ismertető jegyét, az egy- séget akarja kifejezni. Az egy itt nem számnév, hanem a török éjé, ege szónak a már föntebb tárgyalt ég-gél rokon- alakú és jelentésű változata, úgy hogy e szó egy-ház ere- detileg annyit jelent mint Isten-háza. A tősgyökeres magyar nyelv ma is szívesen használja e kifejezést a templom he- lyett. Régi nyelvemlékeinkben az egyház szónak következő változatait találjuk: eegyház. Jord. Cod. 842. ech’haz. Debr. God. 501. Ighazaschalamia. 1244. Jerney; Ighazas. 1244. Ighazazenchend. 1398. Czinár; ygyhaz. Érdy C. 638. b. yg- ház. Debr. C. 348., Kerek yghaz. 1093. Ozinár. Villa Ulo- zyghaz. 1217. V. Reg. 217. 1 A szentségeket a Virginia-Codex így sorolja föl: Ezek zentsegek: kereztseg, bermalas, io malazt, penitencia, papi meltossag, hazasag, kenetes. Virg. C. 12. Az utolsó kenetet — nagyon logikusan — utolsó helyen nevezi. A keresztség legrégibb alakjában a Codex Diplomati- cus Patrius már említett helyen fordul elő. Venitur ad locum, qui dicitur Cristseg. Cod. Patr. IV. 1. A későbbi nyelvemlékekben már mindenütt kereztseg, keresztség. Lat- uan a leaaltacnac es a sadoceosoknak sokit, iónokét ó kerezt- segere monda nekik. Münch. C. 18. Ha kerezttseegót eer (t. i. a kisded), ydwezwl. Érdy C. 556. 1. Az keresztségnec megmosó- dásnac sac rámentoma. M. A. Scult. 853. 1 Ny. Sz. I. 1366.
