Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Matuszka Mihály: Egyházi műszavaink
A HITTUDOMÁNY MAGYAR NYELTE. 589 netóben, hogy Jézus vallásának követőit a crux-ról cruciani- vagy cruciati-nak nevezték volna, hanem igenis a Christus- ról christiani-naik. A Christian{us)־ból való a szláv krestjan, s ennek magyarosított mása a keresztyén szavunk. Régibb irodalmunk csaknem kivétel nélkül a keresztyén-t hasz- nálja. A portosokat hinjanala kér estyeneknek. Ehr. 0. 102. Koroztien leikok iaruliatok elmetokel az kis Jesusnak iazola- hoz. Tih. 0. 47. Zent Damankos hyv kereztyeneknek zerelmes taneytoyok. Dom. C. 3. Mondatnak azok confessoroknak, kyk kereztien egihazat igazgatiák. Virg. C. 30. A Régi Magyar Nyelvemlékekben pedig ezt olvassuk: Keresztyen ez szónak nem az kereztrol sem az kereztelesrwl Ion eredeti, hanem az Christusrol. R. M. Ny. II. 46. A keresztény szó a keresztyénnek újabb, a fejlődésnek előrehaladottabb fokán álló, fonetikailag tökéletesbített alakja. A kálvinisták megmaradtak a régibb alak mellett, a katholikusok, lutheránusok és az unitáriusok az újabb ala- kot fogadták el. Hogy melyik alak a helyesebb, a fölött nem lehet vitatkozni. Az etimológia szerint kétségkívül a keresztyén helyes, de a mi helyesírásunkban az etimológiai elv mellett a fonetikai is egyenlő hatalommal uralkodik; arról tehát nem lehet szó, hogy kell, hanem hogy akarjuk írni. S mivel a magyarság nagyobb része a keresztény alakot használja, azért kár kálvinista honfitársainknak a keresztyénné[ különcködni. Mellesleg megjegyzem itt, hogy a kereszt szó az ó-szlovén kristu-ból származott, s eleinte kriszt-nek, illetőleg krisztu-nak hangzott. Knauz Monumenta eccl. Strig. I. 323.1. 1237-ből találunk egy Christur Keresztúr-t, Czinár pedig 1363-ból idéz egy ilyen Christur-1. A Codex Patricus IV. h. 1. lapján egy állítólag 1062-ben kelt oklevélben ezt olvas- suk: »De lnne venitur ad locum, qui dicitur Cristseg.1 Az Ehrenfed Codexben így fordul elő: erest. Zent crestenek yegye. Ehr C. 74. A bécsi Codexben már így: kérezt. Ama- gassego kérezt. Bécsi Codex 61. Ugyanígy a Jordán Co1 L. Dr. Asbóth Oszkár : A szláv szók a magyar nyelvben. 39. 1.
