Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi

52

JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉKEK EREKLYÉI.

A sz. atyák kegyelete ez és nem újítás, mint Calvin s a protestánsok állítják. És mi is Urunk kínszenvedésének eszközeiben Krisztus sz. sebeit és a megváltás titkait tisz- teljük.

Ez magyarázza meg azt is. hogy oly számos szöget mutogatnak a kér. világban. Már Calvin kiemelte ezek nagy számát. Csakhogy nem kell valamennyit a kereszt valódi szögeinek tekinteni.

Nagy számukat megmagyarázza egyébiránt az a körül- mény, hogy a valódi szögnek mintájára és ennek egy parányi részecskéjével elvegyítve készítettek ily szögeket; más szögek pedig abban bírják nevezetességüket, hogy a valódi szögek- hez érintették és a kegyelet ezeknek is méltán tisztelettel adózik.

Ilyen a firenzei szög; ilyeneket készíttetett sz. Károly a milánói szög mintájára s ezekből egyet II. Fülöpnek adott. Ily szögek vannak: Achenben, Anconában, Andechsben (Bajor), Arrasban (Francia), Bambergben, Carpentrasban, Cataniában, Colleben, Kölnben, Compiégneben, Krakóban, az Escurialban, Firenzében, Ligny-ben, Milanóban, Monzában, Nápolyban, Nürnbergben, Prágában, Kómában, Sienában, Spoletóban, Toricelliben (Velence mellett), Tornoban, Tóul- bán, Trierben, Troyesban, Velencében. Másoknak csak emléke maradt fönn, mint azénak, melyet VII. Kelemen pápa a valódinak részecskéivel keverve adományozott Berry hercegnek.

Achenben az a szög van, melyet Nagy Károly császár más ereklyékkel együtt Konstantinápolyból kapott.1

A zabla, melyre Hona császárné az egyik szöget alkal- mazta, eleinte Konstantinápolyban maradt a császárok kincs- tárában. 553-ban Justinián császár az egyetemes zsinaton Vigil pápa kezébe esküt tett »a szent zabla erejére.« 576-ban II. Jusztin császár a zabola érintésének köszönheti fölgyógyulását. Ez időtől fogva 1226-ig nincs sehol említés

1 De ss. reliquiis Aquisgrani regali urbe religiose asserva- tis. 1650.