Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi

JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI.

51

hasonlókat, ezeknek régészeti tekintetben nem lehet bizo- nyitó erőt tulajdonítani: a Iá tömény képletei úgy mutatták nekik a feszületet és így annak szögeit, amint megszokták azt látni.

Ellenben sokkal fontosabbnak véljük azt az érvet, hogy a hóhéroknak sokkal nagyobb nehézséget okozott a lábakat egymásra fektetni, s úgy szöggel átütni, mert a kivégzendő óriás erőt fejthetett ki ellene; holott az egymás mellé fektetett lábak átütése és leszögezése nemcsak kényei- mesebb volt a hóhéroknak, de nagyobb s hosszabb kínzással is járt az áldozatra nézve, ami az akkori kivégzés egyik célja vala.

Azonfelül az egymásra fektetett lábak leszögezése által az Üdvözítő csontjait összetörték volna; már pedig írva vagyon, hogy csontjai épek maradtak.

B) A sz. szögei■ története. Nagyon régi a kegyeletes tisztelet a sz. szögek iránt. Abból, amit fönnebb a sz. kereszt föltalálásáról elmondottunk, kitűnik nemcsak ez a tisztelet, hanem az is, mi történt a szögekkel föltalálásuk után. Rufinus, sz. Ambrus, Sozomenos, Theodoretos egyórtelműleg Zakariás jövendölésének beteljesedését látják; e napon ami a ló zabláján van, meg van szentelve az Urnák. (XIV.

20.) Sz. Ambrus szerint e szögekkel átment Konstantin császár utódaira a kér. hithűség. Sz. Chrysostomus szintén szól róluk. Rusticus diakónus szerint Vigilius pápa alatt az egész egyházban tisztelik a sz. szögeket. Toursi Gergely szerint a zablán levő szöget Justinus császár fejére tették és rögtön elhagyta a rossz szellem, ki megszállja väla. Hona császárnét visszatérőben a Szentföldről nagy vihar támadta meg az adriai tengeren — írja toursi sz. Gergely — mire a harmadik sz. szöget a tengerbe bocsáttatta (deponi jubet) és a zivatar azonnal elállott, és szerinte a hajósok előtt nagy tiszteletben áll ez a megszentelt tenger. Ugyan- csak szerinte és Sokrates szerint a negyedik szöget abba a szoborba helyezték, melyet Konstantinusnak állítottak Konstantinápolyban. Erről a tiszteletről sz. Ephremus és damaskusi sz. János is megemlékezik.

4*