Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi

48

JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI.

az összes létező és eltűnt, de még emlékezetben maradt ereklyék együttvéve a tizedrószét sem ütnék meg annak a térfogatnak, melylyel a valóságos keresztfának bírnia kellett.1 Ha a hitetlenek utána számítanak és az összeget megtízszerezik, akkor sem kapnak egy hajóra valót.

III. A feszület szögei.

A) A szögeit száma. Valamennyi katholikus szerző beismeri, hogy Krisztus Urunkat kezeinél s lábainál fogva szögezték a keresztfára. Húg, Boehr, Langen, Kraus s mások terjedelmes s alapos módon beigazolták ezt; de ezek a tudósok nem egyeznek meg abban, vájjon a hóhérok külön-külön, vagy egymásra fektetve szögezték-e a keresztre és így három vagy négy szöget alkalmaztak-e ? Ez a kérdés.

Sz. Ambrus szerint, Ilona anya császárné a talált sző- gek egyikét fiának koronájába, a másikat lovának zablájába tétette. De a sz. atya itt szónoki módon beszél: ellentétet állít föl az »ad decorem« és »ad devotionem« alkalmazott szög között; azért szavait nem lehet szorosan venni, mintha csak két szög lett volna. Más írók, mint Kufinus, Socrates. Sozomanos, Theodoretus fönnidézett műveikben szintén nem határozzák meg a szögek számát.

A legrégibb faragványokon s képes ábrázolatokon Krisz- tus lábai egymás mellé fektetvék s külön szögekkel erősít- vek a kereszthez. Húg, Friedieb, Zoekler ezt tartják törté- neti valóságnak. Egy festő kísérletet tett egymásra fekte- tett lábakkal odakötni egy embert, de sehogy sem sikerült a kísérlet; a lábak alá zsámolyfélét erősített támaszul és a lábak mégis megcsuklottak, a has előre nyomult és a test egész súlya a kezeken függött; ellenben, mikor egymás mellé fektetett lábakkal tett kísérletet, a test a kereszt- fához támaszkodott és súlya megoszlott. Kraus idézett műve felsorolja az előbbi helyzet összes nehézségeit.

Igaz ugyan, hogy sokkal számosabb feszület létezik

* 5. Idézett mű 6. old.