Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi
JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI. 47 A brüsszeli sz. Mihályról s sz. Guduláról nevezett székesegyházban őrzött töredéke a keresztfának talán a legnagyobb az ismertek között; a kereszt hosszabb karja 470, a rövidebb 270 milliméter hosszú. III. Florent, hol- landi gróf hozta a magával Szentföldről a keresztes had- járatok idején, később Albert főherceg tulajdonába jutott; ennek neje Izabella 1650-ben hagyományozta a nevezett székesegyháznak. A tartójának csekély érteke rézből volt, megmentette az ereklyét a forradalom alatt, csak a fáját törték ketté. A magyarok első apostoli szent királyáról, sz. Istvánról és fiáról, sz. Imréről azt tartalmazzák az idézett források, hogy a való keresztnek egy töredékét Lengyelországban, a sandomiri kálvárián 1006-ban elhelyezték, ami azonban még bizonyításra szorul. Spanyolország, Dánia, Norvégia, Magyarország, Ausztria és Oroszország csak igen csekély ily töredék birtokában vannak, ami részben abban találja magyarázatát, hogy ez országok legtöbbje későbben, vagy egyáltalán nem vett részt a keresztes hadjáratokban. A töredékek ez elősorolása talán megijeszthetett némely olvasót, aki talán úgy véli, hogy az ereklyék sokasága nincs arányban a valóságos kereszt nagyságával, sőt egy protestáns lelkész nem átallotta azt írni,1 hogy ezek az összes ereklyék elég fát szolgáltatnának egy hadihajó épí- tésére, amiben nyilvánvaló a túlzás és kézzelfogható a rosszhiszeműség. Az ereklyék ugyanis legnagyobb részt parányiak. Kohault de Fleury elmondja, mennyire meglepődött, midőn a római Santa Croce di Gerusaleme híres ereklyéit meg- látta: három kis darabkát. Másutt papirlapnyi vékony darabkák vannak. Nevezett író lelkiismeretesen kiszámította az általa felkutatott ereklyék térfogatát köbmilliméterekben és lelki- ismeretes vizsgálatának eredményéül megállapította, hogy Fulda, Pfarrer zu Dammendorf: Das Kreuz stb. 242. old.
