Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi

46

JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI.

livre árán és mai helyére vitette. A Bourbon-l'Archambault- bán lévő darab 250 milliméter hosszú.

A keresztény világban mindenfelé el vannak terjesztve a kereszt töredékei; a jelentékenyebbek találhatók: Achen,1 Limburg, Eaguza, Trier, Regensburg, Downside, York, Do- nauwört (Donavert), Schira. Maastricht, különösen Grand és Brüsszel városában.

A limburgi nagy ereklye Konstantinápolyból ered, honnan azt Heinrich v. Ulmen lovag hozta; ő Trier székes- egyházának ajándékozta; de a forradalom alatt a többi kincsekkel együtt Limburgba vitték, hol meg is maradt. Mindamellett, hogy a X-dik századból származó görög föl- írása, pecsétje és keretje, hitelességét eléggé látszik bizo- nyítani, a limburgi püspök nem engedte meg közszemlére való kiállítását, mikor Rohault de Fleury kutatásait végezte, állítólag hiteles bizonylatok híján.

Raguzában, Dalmáciában egy ezüst kereszt a valódi keresztfának nagyobbacska töredékét tartalmazza. Állítólag egy horvát királytól (?) ered, ki azt 1050-ben a sz. Istvánról nevezett egyháznak ajándékozta; a sötétbarna töredék nagyon törékeny s kemény. Hitelessége nem látszik meg- okoltnak, habár a XV. századtól fogva emlegetik. A raguzai dominikánusok templomában is őriznek egy töredéket, az úgynevezett »Uros kereszt«-jét, de nem tudják, hogyan jutott birtokukba.

Angliában, Bath mellett, a dewonsidei sz. Gergely colle- giumban őrzött ereklye Alfréd királytól való, ki azt a pápától kapta és a glastonburyi apátságnak adományozta. Vili. Henrik alatt Londonba hozták, hol Mária királynő birtokába jutott, kinek halála után Feckenham János, az utolsó westminsteri apát és az elhunyt fejedelemnő alamizs- nása magához vette és Dewonsideba helyezte biztonságba.

A Lord Péterről nevezett és a gandei (Belgium) erek- lyéről Rohauld de Feury id. munkája bő részleteket közöl. A donauwörti, schirai és regensburgi (Bajorország) töredé- keket Grretser ismerteti id. művében.

1 Állítólag Nagy-Károly császár viselte.