Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi
JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI. 45 A Baldain által adományozott harmadik töredék, a »győ- zelmi kereszt«, szintén eltűnt. A Notre-Damenak megvan azonban az úgynevezett »palatinus kereszt«-je, melynek egymást keresztező két ága közül a hosszabbik 200 milliméter hosszú. Állítólag Comnen Manuel tulajdona lett volna, legalább az tűnik ki a tartóján olvasható zománcos írásból. Később a lengyel királyok bir- tokába jutott; János Kázmér magával hozta Párisba és itt bajor Edvárd, rajnai palatinus özvegyének ajándékozta, ki a saint-germain-des-prósi apátságnak hagyományozta.1 Több viszontagság után 1895-ben Richard bíboros, párisi érsek, bírói vizsgálat útján megállapította a Notre-Dame kincstá- rában őrzött kereszt-ereklyék hitelességét; ezek közt van a Kéné királyról és sz. Claudiusról nevezett két kereszt, mindegyik 10 milliméter hosszú töredéket tartalmaz. A St. Denis apátságban lévő ereklyék szintén Balduin- tói származnak, ki azokat Fülöp Ágostnak küldte; egyikük Dom Felibian szerint2 lábnyi hosszú volt, de eltűnt. Azon- kívül ily ereklyék vannak még Parisban a Saint-Sulpice templomában, a karmelitáknál (Anvenue de Saxe), a Jézus- társaság atyáinak és a vaugirardi kollégium templomában, valamint a Montmorency család egyes tagjai is tetemes töredékeket őriznek. Sz. Lajos korában a francia fővárosban számosabb ily ereklye volt, mint most az egész világon van. Ámbár a forradalom e tekintetben is rombolt, ahol csak szerét ejthette, mégis Franciaországban vagy húsz templom meg- óvta a maga drága kincsét. Ezek között a legnagyobb a gyógyíthatatlanok kórházának templomában, Baugében van; ez kétágú kereszt, melynek töve 270 milliméter hosszú; 1244-ben egy hazatért keresztes vitéztől megvette a bois- siére-i convent 540 tournayi fonton; mikor 1790-ben a szer- zeteseket elkergették, egy jámbor leányzó megvette 400 1 Dóm. Brouíllard: Histoire de l’Abbaye de S. Germain des Prés. 313. old. a Histoire de l’Abbaye de Saint-Denis, 536. old.
