Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

510

DE. RÉZBÁNYAY JÓZSEF.

(1207 — 1218.) krakói püspök. Az utóbbi kronikonjában több beszédet hagyott hátra, melyeket a XV. század közepéig, mint szónoki példányokat olvastak az iskolában. A XIII. században Odroivaz Iwo, krakói püspök, Dlugosz szerint kiváló egyházi szó- nők, sz. Jáczint, dóm. r., mint hittérítő bejárta nemcsak Lengyel- országot, hanem az akkori porosz tartományokat, Litvániát és Rutliéniát is. Ennek fivére hold. Czeslaw, Henryk Morawianin, Bernát, IVit. Nagyhírű volt azon időben Martinus Polonus, dömés Prágában, a Chronicon szerzője (Sermon, de temp. et de Sanct. cum promptuario exemplor.)1 Strassburg 1484. Peregrin, dömés főnök Boroszlóban és Ratiborban (Serm. de temp. et d. Sanct.) 2 Stojkoú Szán, (f 1395. Opus sermon. dominicalium.), 3 a német származású Henryk, Erik, wilnai pöspök (Serm. domin. et de aliqu. SS.) kézirata a boroszló könyvtárban (Al. Brückner), Joan- nes Bregensis vulgo Szodlant (Schadeland) állítólag besz. hagyott hátra (Serm. de SS.), Mecherzyúski említi továbbá Miklós, chelmi püspököt (1319—1323.), Vincze, poseni püspököt (1325.), Krakói Jánost és Bresti Mihályt, kit Bzowski kitűnő hitszónoknak mond.

(II. A schola uralma és a Humanismus kezdete.) A XV. szá- zadtól a XVI. század hajnaláig terjedő időszakban az egyházi szónoklat emelkedőben van, minek előmozdítására több rendbeli tényező működött közre, u. m. a) a lelki élet virágzó állapota, mit mutat ezen korból való szentek nagy száma, mint: sz. Káz- mér, Kenty sz. János, b. Dukla János, b. Gielniow László, b. Lip- nicai Simon (sz. Jáczint, b. Kadlubek Vincze, b. Czeszlaw, sz. Hed- víg, b. Kunigunda, b. Jolánta, b. Szalome, b. Bronislawa még az előző időszakba valók). A hitélet gyarapodott, a szentbeszédet a nép szívesen hallgatta, b) A politikai viszonyok is kedvezők vol- tak, Lengyelország Litvánia hozzácsatolásával politikailag gyara- podott. Hozzá még ezen időre esik a keresztes lovagrendnek történeti jelentőségű szereplése hitbuzgalmi téren, c) A közművelő- dés is nagyban emelkedett azon időtől fogva, hogy Jagelló László a krakói egyetemet új életre keltette. Már nemcsak a kir. udvar- bán s az előkelők körében és városokban, hanem a falvakon is szorgalmasan hirdették az Isten igéjét.4 d) Ezt sürgették a külön- féle zsinatok is, mint a (synod dyecez. krakowski) krakói 1408.5

1 Holowinski. Homiletyka. str. 280.

־ U. ott str. 287—290.

3 Al. Brückner. Kazania Sredniowieczne. Krakow. 1895.

4 Dlugosz. Liber beneficiorum 1. 261.

5 Prof. B. Ulanowski. Ivilka uwag o stat. syn. dyec. krak. Krakow. 1888. str. 251. (Rtjkopis 343 w bibliotece uniwers. Jag.) — tJd. Heyzmann w. r. 1875. Krakowie, wraz ze statutami syn. bisku- pów krakowskich z wieku XIV. i. XV. p, t. Statuta synodalia.