Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL.

511

A predikáczió nyelve még változó volt, mint az előző időben: lengyel, latin, német. Prédikáció ezen időből még kevés van. A XV. századból ismeretlen szerzőnek prédikációja mindszentek ünnepére, mely a Hradczani könyvtárban maradt fönn (Prága. Ms. DLII.) homiliai modorban; a XVI. század kezdetéről Szamotul János mesternek beszédei (Kazania magistra Jana z Szamotul, recopis w Toruniu). Továbbá fönnmaradtak némely latin beszédhez írt glossák, mint Joannes Silvanus v. Hieronimus ily című művei: Linea salutis, Exemplar salutis, Quadragena salutis, Grochow Mátyás kézírása után, melyek a szentpétervári könyvtárban lel- hetők föl.1 A tétel világos, áttetsző, de a tárgyalási mód száraz, a sckolasticismus félreismerhetetlen bélyegével. Az ellenhatást a scholasticismus ellenében a misztikusok kezdették meg, élőkön Sanoki Gergelyhjel. Nevezetesebb szónokok a XV. században a püspöki karból: Mateusz z Krakoiva (1335. krakói első bíb. 1410. XII. Gergely pápa Sermo synod.), Zbigniew Olésnicki1 2 (1389. Siena szül.), kitűnő szónok volt, de beszédei nem maradt fönn, Debnai Kot Vincze (1430.), Olésnicki Zbigniew (1460. »orator celebratissimus« 1472. mint legatus a latere Magyarország területén is megfordult). Sanoki Gergely Orationes, epist. carmina. (L. Porów. Encyklopedya kosciesna. X M. Nowodworskiego. Tom. VI. 561.), Strzempiúski Tamás■ (1398—1460.), Goslawicki Laskarys Endre, ki a konstánczi zsinaton vett részt., Giolek Szaniszló (Vitellius albo Vitellio) megh. 1438״ Kurdwanowski Jakab, ki a pisai (1409.) és a konstánczi (1415.) zsinaton részt vett, Borskowski Miklós, ki a wilnai püspöki széken ült (1407—1414.), Lembergi István, Opatowic János, chelmi püspök (kis termetéről »Episcopellus« vir eruditissimus et orator excellentissimus), Lasocki Miklós, ki a baséli zsinaton vett részt, Dlugosz János, a történetíró (Longinus), kit méltán a lengyel tötténetirás atyjának neveznek, kit Aeneas Silvius (II. Pius) nagy szónoknak mond. (Zbigniew Olésnicki i jego wiek. T. II. 309.) Továbbá: Pavel z Krakoiva, dömés, Woj- deck z Szczeczna (Borek), dömés, Vincze mester, dömés (1469. pozeni suffr. püspök.). — A Jagello-egyet. tanárai és világi papok közűi: Joannes Cantius (a szent szül. 1390. 10 kézirata Rómába küldetett és vissza nem került ez ideig, ami az irodalomra nézve eddig holt). Gyakran buzgón prédikált. Skarbmiriai Szán. (1392— 1431.). Nagyszámú beszédeit lásd idézve Pelczar Czesc. II. str. 53. 54. Lgoty (Elgot) János (orationes, sermo etc.), Blonyei Mik- lós (Sermones d. temp. de SS.), Isner (albo Hysner) János. Windelnicy Illés (1407.), Kokorzynai Endre, Wigand Miklós, de

1 Brückner i. m. Kazania Sredniowieczne. Cz^sé, I. L II.

2 Mecherzy/tski. Historya wymowy w Polsce. T. I. str. 143.