Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

11 §. Az egyházi szónoklat története Németországban.

A német egyházi szónoklat története sajátságos szel- leménél fogva sok tekintetben összeesik a német nyelv fejlődésének történetével. Amily mértekben emelkedett és képződött a német nyelv, oly mértékben tisztult és erösö- dött több korszakban az egyházi szónoklat is. És méltán mondotta Menzel,1 hogy a német nyelv a-német szellemnek hü kifejezője. Ezen szellem valamint a nyelvben, úgy a német egyházi szónoklatban is határozottan fölismerhető. Jellemző benne a túlnyomó magyarázó és oktató elem, minden magasabb szónoki szárnyalás és felhevülés nélkül. A német szónoklatban hasztalan keresnök azt a szónoki »élan«-t, amely a francia egyházi szónoklat elsőrangú mestereinek müveit oly félreismerhetetlenné teszi, nincs meg benne sem az az öblösség és kerekdedség, sem a beszéd menetének az a széles medre, sem szentenciáinak az az ereje, amely a magyar egyházi szónoklat nagy mes- terének beszédeit kidomborítja és fölismerhetövó teszi;

1 Deutsche Litteratur. Stuttgart, 1836. I. Th.

Hittudományi Folyóirat. 1902.

31

I.

ÉRTEKEZÉSEK. I

— \ AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL

(Folytatás.)