Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

466

DE, RÉZBÁNYAY JÓZSEF.

nincs benne az angolnak dübörgő hatalma, az olasznak zengzetes harmóniája, vagy a spanyol tűz, a portugál ele- venség, a lengyelnek melancholikus lágysága. Jellemző oldala a természetes melység, az elmélkedő, szemlélődő bensősóg.1

Kehrein1 2 és vele más történetírók a német egyházi szónoklat fejlődési menetében 8 korszakot különböztetnek meg, amely korszakok megkülönböztetését részint az egy- ház benső életéből folyó, részint külső történeti események alapján igazolják.

Mi tartózkodunk e korszakokra való megkülönbözte- téstöl és csupán a föntebb követett fő történeti korszakokra való beosztást tartjuk szem előtt ú. m.: középkor, líjkor. Az újkorban ismét négy korszakot lehet megkülönböztetni, t. i. a) a reformációtól a XVII. század első évtizedéig, h) a XVII. századtól a XVIII. század első évtizedéig, c) a XVIII. századtól a XIX. század elejéig, d) a XIX. század. Azért mi e négy századot fogjuk külön ismertetni, ami csaknem összeesik a Kehrein által alapul vett korszakokkal.

Az egyházi szónoklat a középkorban.

A német egyházi szónoklat története tulajdonkép a világ- történelem XI. századáig nyúlik vissza. Ezen időből származik a németek legrégibb egyházi szónoklati nemzeti emléke. Ezen szó- noklati ősemlékök predikáció-töredékekböl áll, amelyek frank nyelven vannak írva, amely nyelv azonban a modern német nyelvvel nagy rokonságot árul el.3 Azóta az újabb kutatásoknak sikerült ugyan több régi szónoklati és nyelvemléket napszinre jut- tatniok, amelyek — többek között némelyek a VIII. századból — régibb keletűek ugyan és szintén szónoklati emlékeket foglalnak magokban, de ezen irodalmi emlékek szerzőit mindez ideig nem sikerült kifürkészni.4 Hasonlókóp vannak a németeknek a XII.

1 Van Hemel-Kraus. Handbuch d. geistl. Beredsamk. Regensb. 1860. III. Th. S. 478

2 Geschichte d. k. Kanzelberedsamk. 2 köt. 1843. Regensb.

3 Bouterwek. IX. 89. 1.

* U. o. Leseb. N. A. 47.