Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

443

könnyen megmagyarázhatók, ha meggondoljuk, hogy az ember a természeti hasonlóság folytán a »potentia oboedien- tialis«-t bírja. Továbbá φνσις alatt érti a természeti és tér- mészetfölötti adományok összegét. Midőn pedig azt említi, hogy kívülről semmire se szorulunk, mert minden bennünk van, mint szónok beszól a hívő néphez és azt akarja kije- lenteni, hogy természetünk alkalmas minden természetfölötti kegyelem befogadására. A szerző megengedi különben, hogy sz. Gergely egyes helyeire is alkalmazhatók sz. Ágoston szavai: securius locuti sunt.

8. §. Az a reale substratum, mely az embert eredeti állapotában Istennel összekötó, a νους volt, amennyiben ez a megszentelő kegyelem által δμοίωΰις-, υίοίϊεσία-, οΙκείωΟις- szá informálva volt. Az eszes természet előleges föltételét képezi a termószetfölötti hasonlóságnak, de ennek nem causa ·officiense, nem causa formálisa. Azért Gergely az eszes tér- mészetet szabadsággal felruházott edényhez hasonlította, melybe Isten az ő adományait önti; — olyan az mint egy darabka üveg, bármily kicsi legyen, mégis az egész nap visszatükröződik benne. Ez pedig a következőképen történik. Az ember eszes természetébe egy új óletprincipium száll le és a lélek természeti életével egyesül; a megszen- tesítés formális princípiumát veszi fel, mely a természetet nem sérti vagy gyengíti, hanem megújítja, átalakítja, ma- gasabb, természetfölötti életre emeli, az emberi természetet mintegy beoltja az isteni természetbe (ονμφνεται τρόπον Tivcc τψ &eoj). — A bűnbeesés által nem veszett el az eszes természet, a νους, sem pedig az emberi lélek valamely alkotó tehetsége, például az akarat szabadsága; hanem igenis elve- szett az a termószetfölötti hasonlóság, amely az isteni szépség visszatükrözése volt az emberi lélek tükrében, a rokonság Istennel, a fiúság Istenhez, mint atyához. Az ember a sátán rabszolgája lett, a bűn szerzőjéhez lön hasonlóvá. A kereszt- ség által lesz ismét Isten fiává, de nem a νους képesíti őt az Istennel való egyesülésre, hanem inkább egy új, szente- sítő principium, mely a Szentlólektől oltatik az emberi szellembe.-29*