Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Irodalmi értesítő

442

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

bözik az egész teremtett természettől, Isten abszolút külön- böző a dolgoktól. A három isteni személy működésének nyomait hagyta a lélekben. A test alkalmas eszközül van teremtve a léleknek; egyenes állása, finom szervei, nyelve, testmozgása és más jeles tulajdonainál fogva a látható teremtés királyává lett.

4. §. Az ember teremtése alkalmával a lényegében gyökerező hasonlatosságon kívül, tökéletesebb hasonlóságot is nyert az által, hogy az εϊκών legtökéletesebb befejezéséhez magasabb adományokat nyert. Ezeket az adományokat királyi ékességhez hasonlítja Gergely. Ezek az adományok, erények a következők: tisztaság, mentesség a kívánságtól (concupi- scentia), szenvedéstől (άπά&εια), boldogság, idegenkedés a rossztól és más hasonló javak. Gergely ezekben oly hasonló- ságot lát, mely az embert szellemileg és testileg fölemeli, Istenhez teszi hasonlóvá (θεοειδής) és az »Atyának jellegét« nyomja rá, melyet a bűn által elvesztett, de Krisztus vissza- szerzett.

5. §. Az ember a paradicsomban rokoni, baráti, fiúi viszonyban állott Istenhez. Krisztus eljött, hogy ezt a viszonyt ismét helyreállítsa. Ez a keresztségben bírja alapját, a kegye- lemben pedig kifejezést, növekedést nyer. A kegyelem alapja és szükséges követelménye annak, hogy az ember Isten képe (εΐκών Θεόν) a termószetfölötti rendben.

6. §. Az ember azért volt teremtve, hogy részt vegyen mindabban, ami az isteni természethez tartozik. Yan benne egy qualitas inhaerens, mely az isteni adományokban való rész- vételre képesíti. Gergely a természeti és természetfölötti aján- dákokat egybefoglalja, mert a manicheusok ellen küzdvén, nem akart a természeti és természetfölötti között éles kü- lönbséget vonni, nehogy az ellentábor állása látszólag erős- büljön.

7. §. Némelyek azt állítják, hogy Gergely több helyen a »natura rationalis«-t veszi alapul az Istennel való össze- köttetésre; míg más helyeken Bajusra emlékeztetve Isten szemléletét a lélek természetes életének tartja, mely az emberi természet lényegéből fejlődnék ki. De ezek a tételek