Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Karácson Imre: Kháld legenda a Szentírásban
330 UK. KARÁCSON IMRE. Grunkel H.1 német, Karppe, Halévy és Loisy 2 francia őrien- talistáknak többé-kevésbbé ide vágó tanulmányait tartom figyelemre méltóknak. Mielőtt a fölvetett kérdésre felelnék s abból követ- keztetést vonnék, előbb fölsorolom azokat a helyeket, ahol a Ráháb szó előfordul a héber szövegű Szentírásban. Min- denekelött meg kell jegyeznem, hogy ha valaki nem az eredeti héber szövegű Szentírást, hanem a Yulgatát vagy a Vulgata nyomán készült fordításokat nézi csupán, az nehezen veszi észre a kérdés lényegét, mert a Vulgata a jRáháb szót legtöbbször nem veszi tulajdonnévnek, hanem helyenkint más és más értelmet ad neki. Különben ez majd azonnal szembe ötlik, ha a megfelelő helyeket idézzük. A Ráháb szó, miként Reckenberger nagy szótárában látom,3 csakis az említett helyeken t. i. Jób könyvében, Izaiásnál s a 87. és 89. zsoltárokban fordul elő. A héber szótárak, legalább amelyek kezemnél vannak, a בהר (Rahab) szónak ezt az értelmet adják: vadság, vadállat, kevélység, s átvitt értelemben Egiptom. Az átvitt értelem nyilván úgy származott, hogy Egiptomot valamely regebeli vad- állathoz hasonlították. A legelső hely, ahol a Ráháb szó Jób könyvében előfordul a 9-ik fejezetben van. Az író e fejezetben emel- kedett költői leírással, változatos képekben magasztalja Isten hatalmát s így folytatja: הולא אל ביטיי ופא ותחת וחהטי ירזע בהר “ T ··: -:T T:־ magyar fordításban: Eloah nem tér el haragjától, alatta meghajoltak Ráháb segítőié 1 Grunkel Hermann munkája, mely e kérdésről is szól, 1895. jelent meg Schöpfung und Chaos in Urzeit und Endzeit cím alatt. 3 Karppe, Halévy, Loisy munkáira nézve lásd Journal Asiatique 1887. és 1888. évfolyamait. 3 Reckenberger, Lexicon Hebraicum. Jena 1749. * Jób IX. 13.
