Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Nyögér Antal: Az oltár

20

NYŐGÉR ANTAL.

A harmadik kenés után az olajat és a krizmát az oltár közepére önti és ezeket összekevervén, innen az egész oltárkövet e keverékkel bekeni. Ezután, ha templomszen- telés is van, innen a Krisztus e jelképétől, Krisztus e szék- helyétől indul a templom falait a tizenkét helyen fölkenni; mert Krisztus az áldások forrása, és a tizenkét apostol is a Golgotha tövéből indult ki a világba, hogy terjeszsze az Istennek anyaszentegyházát.

A háromszoros kenés a Krisztust jelképező oltáron Krisztus hármas hivatalára vonatkozik. Ő a mi fölkent prófétánk, a főpapunk és a királyunk. Amikor a püspök az egybekevert olajjal és krizmával az egész oltárt bekeni, ezzel a kegyelmek teljességét érteti, mely az oltárról a hívekre kiárad, főképpen a szent mise áldozat által.

A háromszoros kenés és az egész oltárt bevonó kenés jelentése az, hogy a maiasztok határtalan bősége száll a keresztény emberre; jelenti továbbá a három isteni erényt, melyet belénk öntött a Szentlélek. Az olaj, mely természete szerint gyógyít, enyhít, jelenti Krisztus kegyelmét, irgal- mát, az »0 sebei által gyógyulunk meg.« Jelenti az irgal- másságot, amelynek a keresztény szívében önmaga és embertársai irányában lakoznia kell. A krizma, amely jóillatu balzsam és az olaj keveréke, jelenti a jócselekede- tek kedvességét az Isten előtt és a tiszta lelkiismeretet, miket Isten az ö többszörös 1 jogánál fogva a keresztény ember- ben kiváltképpen is megkövetel.

Mikor a püspök a krizmával már fölkente az oltárt és szétterjesztette fölötte az olaj és krizma keveréket, a kar az áldó Izsák szavait zengi: »Ime az én fiamnak illata olyan mint a gazdag mezőnek illata, amelyet megáldott az Úr.« 2 E szavak a fölszentelt oltárra vonatkoznak, mely az Atya Isten Egyszülöttjének képét viseli; ez termeszti Isten oszágának számára a mártyrok rózsáit, a szüzek liliömait, a hitvallók ibolyáit.

1 Ö teremtönk, megváltónk és megszentelönk. 8 Mózes I. k. ‘27. 27.