Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

254

DR. RÉZBÁNYAY JÓZSEF.

kátorok sok lelki kárt és bajt okoznak és Liguori sz. Alfonz aggódva kérdi: hogyan fognak ezért egykor az Isten itélőszéke előtt számot adni ?1 Ellenben aki tiszta szándék- bél, csak Isten dicsőségére és hívei lelki üdvének elömoz- dítására prédikál, bő aratást és igazi áldást remélhet és nyugodt lelkiismerettel tekinthet vissza munkájára, még ha mindjárt a kívánt eredményt el nem érte is, mert Istenért prédikált, aki a sziveket vizsgába. (II. Tess. 2, 4.) Azért az emberek dicsérete mindig veszélyes a prédiká- torra. Vigyázz, k. testvérem az Urban! hogy el ne ragad- jón ez a hiúság!

2. Megkivántatik a hitszónok részéről a kellő tudó- mány és pedig alapos és sokoldalú tudomány, különösen pedig a szentek tudománya, hogy az összes hitigazságok- bán hittani és erkölcsi, valamint történeti és gyakorlati lelkipásztori szempontból teljesen jártas legyen, megkíván- tátik továbbá, hogy ismerje mindazon eszközöket, amelyek alkalmasak és szükségesek arra, hogy a hallgatók lelkét megindítsák és az Isten szeretetóre és a mennyeiek után való szent vágyra felgyulaszszák, bűnbánatra, töredelemre, a bűn megutálására, az erényben való buzgalomra, az Isten ítéletétől való szent félelemre, az Isten irgalmában való gyermeki bizodalomra és szent reménységre, felebarátunk iránt való részvétre és könyöriiletességre és egyéb szűk- séges érzelmekre bírják, amelyek a hallgatók lelkét föl- emelik és az erényeket bennök fölébresztik és ébren tartják.*

Hogy a szónok mindezen szükséges ismereteket megszerezze, nem ajánlhatjuk eléggé, hogy tanulmányozza folyton a szentírást és a szentatyákat, mint amelyek örökké kimeríthetetlen forrásai mind a bölcseségnek, mind az isteni, mind az emberi tudomány- nak és jelesül az egyházi ékesszólásnak. Abban nyílik meg előtte az ég, az isteni tudomány, amelynek szolgálatában áll s amely gazdag jutalmat fog egykor számára biztosítani! »Tunc sacerdos

' Op. omnia. I. Sect. II. k. II. 392. Levél egy szerzet, a pred.

־ L. Borrom. sz. Károly hő utasítását, i. h. III. 13. 1. Fénelon megjegyzi 1. dialógusában, hogy oly szónokoknál, akik különben tehetségesek voltak, ami hiányt tapasztalt, az egyedül a sz. tudó- mány hiánya volt.