Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

250

DR. RFZBÁNYAY JÓZSEF.

Azt mondja a Szentlélek a próféta által: »Et requie- scet super eum Spiritus Domini: spiritus sapientiae et intél- lectus, spiritus consilii et fortitudinis, spiritus scientiae et pietatis, et replebit eum spiritus timoris Dominiami a Szentlélek hót ajándékának meglétét jelenti a lelkek leg- főbb pásztorában, az Ür Jézusban.

Az Üdvözítő legfőbb eszményképe nemcsak á lelki- pásztornak, mindhárom hivatalában, hanem egyszersmind és különösen a hitszónoknak is, mint az Isten igéje liirde- tőjének. Ugyanazon kellékek, amelyek megvoltak az Üdvö- zítöben, megkivántatnak egyúttal az ö személyes!tőjében, a hitszónokban vagyis az Isten igéje hirdetőjében. Köny- nyebb áttekintés végett e kellékeket vagy tulajdonokat három osztályzatba oszthatjuk (ugyanazon szempont sze- rint, mint ahogy a lelkipásztor személyes vagy általános tulajdonait lelkipásztori szempontból három osztályba oszt- juk) u. m. 1. erénygyakorlati (aszketikus) szempontból, 2. tudományos, 3. lelkipásztori vagy gyakorlati szempontból szükséges kellékek. Természetes, hogy itt csak általános- ságban lehet e kellékekről szó. A részletesebb s tüzetesebb ismertetést e tekintetben, annak idején az alábbiakban adjuk elő, amidőn a prédikátornak távolabbi és közelebbi előkészületéről leszen szó!

1. Erénygyalcorlati (aszketikus) szempontból megkíván- tátik az életszentség. »A szónoknak inkább tetteivel, sem mint szavaival kell prédikálnia,« mond N. sz. Gergely pápa.2 És hathatósabb a tettek prédikációja, mint az élőszóé, s haszontalan, eredménytelen az élőszóbeli prédikálás, ha nem járul hozzá az életmóddal való ige hirdetése. Ez a szentatyák egyhangú tanítása.3 Sőt már Quintilián azt mondja: »Oratorem autem instituimus illum perfectum, qui

amelyért ez és azok küzdenek. Itt a menny a jutalom, mely a küzdőre vár, a pokol a bünhödés helye, s a saját és mások kárhozata a vesz- teség«.

1 Isai. 11, 2—3.

2 S. Greg. M. de cura pastor, p. Hl. c. 5. 1. c. p. 19.

3 Borrom. sz. Károly, i. h. p. 11.