Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
szükséges kellékek. A hitszónoklati tiszt magasztos feladat. De ép oly nehéz e tisztségnek eszményi, lelkiismeretes betöltése. Azt mondja Aranyszáju sz. János: »Senki se közelítsen e tiszt- hez, aki életét ezerszer nem kész feláldozni. Mert azt mondja Krisztus Urunk: Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem. Aki nem így érez, az példájával csak sok mást is tönkre tesz és üdvösöbb reá nézve, ha csendben marad és magában ól, mintsem hogy kilépjen a színtérre és oly tisztet vállal- ion magára, amely az ö vállaira túlnehéz, mert nemcsak a maga vesztét okozza, hanem másokét is, s akik reá vannak bízva, azoknak árulója leszen«.1 1 8. J. Chrysost. de laudib. S. Pauli, hóm. VI. Opp. t. II. col. 007. »Valóban — így folytatja tovább — mily oktalanság, ha aki nem ért a kormányzáshoz s nem tud a habokkal megküzdeni, a kormány- rudhoz nyúl, hacsak száz meg száz ok nem készteti rá, s ha valaki megfontolás nélkül, könnyelműen vállalkozik hitszónoklatra és így meggondolatlanul ezer meg ezer gondot vállal magára. Sem a hajó kormányosa, sem vadállatokkal küzdő gladiator, sem a bajvívó, sem más senki nem teszi ki életét olyan és annyi veszedelemnek, mint aki predikálásra vállalkozik. Mert nagyobb itt a vész, élelmesebbek ellenei, rémesebbek a halálnemek és nincs arányban a jutalom, Hittudományi Folyóirat. 19U2. 17 Íkí'iöí
