Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 169 töltendő be, a pályázóknak külön szóbeli és írásbeli vizs- gát kell tenniök; így határozott az 1856. püspöki tanács ■ kozmány és az 1858. március 29-én kelt ide vonatkozó Thun-féle miniszteri rendelet. —- Ami végül a poroszországi rendszert illeti, a német papság kétségen kívül egyebek közt az említett egyetemhallgatási kényszernek köszönheti alapo- sabb, mintaszerű theologiai képzettségét, öntudatosságát és szélesebb, tágabb látókörét. Ámde mindezek dacára az egyházmegyei papnevelés hívei vagyunk. Az egyetemi kényszert nálunk nem is lehetne behozni, mert csak egyetlenegy theologiai facul- tásunk van Budapesten és annak 88—90 hallgatója van ma, lehetetlen az összes (641 + 175 = 816) papnövendé- két ide összepontositani. Legfeljebb a püspöki vagy kir. katholikus jogakadémiákból lehetne csonka egyetemeket csinálni Egerben, Kassán, Pécsett (Pozsonyban) és Nagy- Váradon. Ámde ez ismét valószínűtlen, mert három-négy katholikus egyetemet lehetetlen egyszerre létesíteni, felesleges is, maga a kormány is ellenezné. Igen, van kilátás egy har- madik állami egyetemre, de ott biztosan nem lesz katholikus theologia. Van kilátás egy katholikus egyetemre és egy ev. ref. egyetemre. Mindezekre szükség is volna, legfőbb ideje már a decentralizálásnak, mert a budapesti egyetem összes világi fakultásai túl vannak zsúfolva, orvostanhallgató 600, bölcsész 900, jogász 4000 (a közoktatási miniszter 1900. évi jelentése szerint). Ez tarthatatlan állapot. Ámde, ha mind a három egyetem létesülne is, az egyetemi kath. theol. fakultások száma csak egygyel szaporodnék. Ami a tanárok qualificatióját illeti, arról a trienti zsinat eléggé gondoskodott, sess. XXIII. cap. 18. de ref. Különben az egyetemi tanárok és pedig a világi fakultások tanárai sem mind nagy hírű tudósok. — Drágáknak sem mondha- tók ez intézetek, mert tanerői nagyon olcsók, még ha javí- tanák is fizetésüket, akkor sem lesznek oly drágák, mint az egyetemi tanárok. Különben ugyancsak a trienti zsinat sess. V. cap. 1. de ref. (Canonicus Theologus) és sess. XXIII. cap. 18. de ref (Scholasteriae) gondolt erre is; azért ren-