Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve

170

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

delte, hogy bizonyos javadalmasok végezzék a tanítást. Végül a mi papnevelő-intézeteinkben rendesen kombinálva vannak a különféle tisztségek. Igaz, hogy ez nem nagyon kívánatos, de tényleg ezzel is olcsóbbak ez intézetek. Leg- végsőbb esetben azonban, ha absolute hiányzanak a meg- felelő anyagi eszközök, maga a trienti zsinat sess. XXII. cap. 18. megengedi több püspöki megye szemináriumának egyesítését. De hacsak lehet, az egyházmegyei papnevelő- intézetet óhajtja, kívánja. Azért az 1848. évi tanácskozás is azt határozta, hogy minden lehető áldozatok árán is fenn kell tartani. Az egyházmegyei rendszer fő előnye az, hogy in conspectu Eppi neveltetnek az egyház jövő reményei. Ez természetesen correlatumként feltételezi, hogy a püspök törődik a szemináriummal. Ámde ebben nincs is hiány, buzgó püspökök mindig kiváló gondot fordítottak papnevelő- intézetükre. így XIII. Leo pápáról olvassuk, hogy perugiai érsek korában minduntalan meglátogatta szemináriumát, részt vett a meditatiókon, közvetetlenül és nagyon sűrűn érintkezett úgy a tanárok- és elöljárókkal, mint a növendé- kekkel. Épen azért az 1848-iki tanácskozáson is az volt a túlnyomó nagy többség nézete, hogy nincs áldozat és erömegfeszítés, melyet a megyei szemináriumok megtartá- sáért sajnálni kellene, és hogy a megyék e drága kincsét, amelyre a trienti zsinat is oly nagy súlyt helyez, min- den áron meg kell tartani. De legyen elég e helyen e kér- désröl ennyi, mert hisz behatóbb megvitatása tárgyunktól messze vezetne.

A szabadságharc lezajlása után az új prímás, Scitovszky, 1850-ben Esztergomba hívta a püspöki kart. A tanácskozás eredménye az lett, hogy hosszabb felterjesztést intéztek ö felségéhez az egyház ügyeinek rendezése tárgyában, egyebek közt hosszan foglalkozik a felterjesztés a papneve- lés ügyével is. Az 1855. concordatum XVIII. cikkelye az egyházmegyei szemináriumokat fentartandóknak mondja ki, berendezésükben és kormányzásukban a püspökök független jogát biztosítja: »eadem Seminaria juxta ss. Canonum nor- mám (!) pleno et libero jure gubernabunt et administrabunt«.