Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

MAGYAR EGYHÁZI SZÓNOKOK.

121

népet tekintve részben igaza volt, nem egyedül azért, mert közéjük a hitetlenség és kételkedés az ő korában még be nem férkőzött, hanem azért is, mivel előttük a hit indo- kairól elég gyakran beszélt is.

Ahol annak szükségét látja, ott a népies analogia útján való érvelést használja. »Sokat látunk a mindennapi életben, a nagy természetben, aminek létét nem tagadhatjuk, ámbár azt, hogyan van? át nem látjuk. Végy kezedbe atyámfia, egy gyümölcsfamagot, hordozd el a világ egyik sarkától a másikig, kérdezd meg a világ leghíresebb bölcseit, a nem katholikusokat is, fejtsék meg neked, mikép lesz a kis magból nagy fa, mely megint gyümölcsöt terem ? vagy egy falat kenyeret; és miként van az, hogy ha te azt megeszed, a te testeddé válik. Ha már a nagy termé- szetben, a mindennapi életben ennyi megfejthetetlen csoda áll előttünk, hogy ámbár szemeinkkel látjuk, kezeinkkel tapintjuk, mégsem tudjuk, hogyan van? mi bizony azt tartjuk, hogy a lelki világban és a hitigazságok sorában is lehet. Itt is Isten bölcsessége, amott is. És ha nem válik gyalázatunkra, hogy a gyümölcsfa magvát elültetjük, ámbár azt, miként lesz belőle fa ? nem tudjuk: azt hiszszük, az sem válik szégyenünkre, ha oly hitigazságot elfogadunk, melyet egész mivoltában át nem érthetünk.« 1

Igen ritkán népies szarvasokoskodást is használ: »Vagy az egyikről, vagy a másikról le kell mondanod; vagy egyre, vagy másra el kell magad határoznod; vagy arra, hogy itt a mulandókat megveted, hanem az örökkévalókat keresed; vagy ellenkezőleg, megveted az örökkévalókat és szereted, keresd a mulandókat s a másvilágon a szerint várod sorsodat; vagy arra határozod magad, hogy itt szén- védsz, hogy a másvilágon örülhess; vagy hogy itt örülsz s a másvilágon fogcsikorgatva sírsz és jajgatsz.« 1 2

A megvilágító elem legszebb eszközei a képletek és hasonlatok, az előbbiekről a népies elemnél lesz szó, az

1 i. h. II. köt. 120. 1.

2 i. h. ΙΓ. köt. 37. 1.