Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

118

KUDORA JÁKOS.

nagy kedveltsógnek örvendeztek s az író és szónok neve országosan ismertté és népszerűvé vált.

Első egyházi beszédei elszórtan Szalay Imre akkortájt igen jó névnek örvendő »Magyar egyházi beszedek gyűjte- menyében« jelentek meg. Ugyanennek »IJjabb gyűjtérné- nyében«1 írta meg az egyházi beszéd elméletét tárgyaló. értekezését,2 mely csekély terjedelme dacára igen figyelemre méltó eszméket s gyakorlati tanácsokat foglal magában. Ez értekezés Szabó Imre rhetorikájának alapja és kulcsa, melynek elveit a szónok később kiadott beszédeiben gyakorlatilag is bemutatta, azon sajnálatramóltó kivétellel azonban, hogy míg elméletében a hitágazatos beszédeket tartja mintabeszédeknek, addig a gyakorlatban épen leg- kevesebbet és felületesen taglalja a hitigazságokat.

Rhetorikájának alapelvei rövid kivonatban ezek:

Az egyházi beszéd célja, az elmét felvilágosítani, a szívet megjavítani, az akaratot lágyítani. E végre a szónoknak hallgatói vonzalmát is kell bírnia.

A beszéd tárgya, az evangélium, melyből a szónok tetszés szerint válaszszon ki valamit, erről elmélkedjék, különös súlyt helyezve a dogmai tárgyakra.

A dogmatikus beszédek alapelve, hogy a szónok e tárgyakat alaposan ismerje; a controvers tételeket be- igazolva cáfolja, az ellenvetéseket a nélkül, hogy a más vallásunkat gúnyolná.

Erkölcsi tárgyú beszédek hatásának legfőbb titka az, hogy a szónok maga menjen elől jó példával. Azután állapítsa meg a szónok, hogy miben áll tulajdonképen azon erény vagy bűn, a melyről szólni kíván? Mily tulajdonokkal bír ? Mily hatása van gyakorlóira ? Mikép szerezheti azt meg, avagy miként menekülhet tőle?

Szentek ünnepeire szóló beszédek fő elve, hogy Istent szentéiben imádjuk.

A beszédek kidolgozásánál az észre és szívre kell hatni.

1 II. köt. 291—310. lap.

ä >A kath. hitszónok a dolgozóasztalnál és a szószéken.♦