Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

4. Szabó Imre.1

Született Békáson Veszprém megyében 1814. évben; 16 éves korában veszprémi papnövendék lett, tanulmányait itt kezdette s a pesti egyetemen végezve 1836. évben, pappá szenteltetett. Először káplán lett Karádon, majd tanulmányi felügyelő, aligazgató, csicsói lelkész, 1847-ben egyetemi hitszónok'. Iszkázi plébános 1850-ben lett, itt írta s adta ki egyházi beszédeinek két évfolyamát; 1861-ben ország- gyűlési képviselő, 1867-ben osztálytanácsos a vallásügyi minisztériumban, ismét képviselő, míg 1871-ben szombat- helyi püspökké neveztetett, ezután a magyar akadémia tiszteleti tagja, 1881. február 28-án elhalt.

Irodalmilag foglalkozott népnevelési cikkek írásával, egyházi tudományos értekezésekkel, költeményekkel és szépirodalmi elbeszélésekkel.

Tehetsége és erejének legfőbb jeleit azonban az egyházi beszéd elméleti s gyakorlati terén mutatta be s itt is aratta a legkiválóbb sikereket; egyházi. beszédei

1 Szabó Imre volt szombathelyi megyés püspöknek néphez alkalmazott egyházi beszédei III. köt. Tóthfalussy Béla. Budapest, 1893. — Néphez alkalmazott egyházi beszédek az év minden

vasárnapjai és ünnepeire. Irta Szabó Imre, a veszprémi megyében felső iszkázi lelkész, szentszéki ülnök. Második évfolyam. Eger, 1856. Kiadta Tárkányi Béla. Magyar írók életrajz gyűjtemény. Eerenczi Jakab és Danielik József. Pest, 1856.

MAGYAR EGYHÁZI SZÓNOKOK.