Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Irodalmi értesítő

890

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

Valamivel súlyosabb beszámítás alá esik például ez: Istóczy a sexto Idus Septembrist szeptember hatodik idusának fordítja. Mindegyik hónapnak csak egy idusa lévén, ezt a botlást tolihibának kell betudnunk.

Hátra van még, hogy a fordításnak hűségéről és ma- gyarságáról mondjunk el néhány szót. Hűnek hű, de ma- gyarsága nem egészen kielégítő. Istóczy túlságosan ragasz- kodik a latin szöveghez, syntaxishoz, konstrukciókhoz. Elő- fordul az az eset nála, hogy kacskaringósan konstruált (birna-e Rufinus IV—V. századbeli letérítéséhez, amely az esztergályozott mellékmondatok tömegét zúdította az olva- sóra, hogy azután ő nem kevésbbé szószapora főmondaton pihentesse meg az olvasónak betegesen megfeszült figyel- met; és amely nem fogható a szent Jeromos mérsékletéhez és eleganciájához) mellékmondatok 13, mondd: tizenhárom hosszú sort tesznek ki, a mondatkötésnek mindennemű esz- közét merítve ki; de azután sem jut a fáradt elme pihe- nésre; a mellékmondatok tetejébe beüt az 5—8 soros főmön- dat, amelynek kíséretében természetesen újból megjelenik számos hogy, ki, mely stb.-vel kezdődő mellékmondat.

Istóczy megtartja a latin fordításból azokat a túlságosan hosszú mondatokat. (Vájjon mit szól hozzá a nagyközönség?) Ezeket megbirja a latin, de nem a magyar nyelv. A Cicero mesteri, de már is túlzásba menő körmondatai mellett a Rufinuséi a latinitásnak már valóságos dekadenciáját kép- viselik. Kettős hiba tehát, ha erősen ragaszkodunk ilyetén konstrukciókhoz.

Ezeknek az okoknak kell tulajdonítani, hogy a fordi- tás helyenként döcögőssé, egyenetlenné, magyartalanná válik. E mellett Istóczy olyan neveket is használ, amelyeknek megértése kedvéért búvárkodni kellene a táj szótárban vagy a nyelvtörténeti szótárban.

Tájszókat vagy használatból eltűnt neveket kétségtelenül szabad irodalmilag értékesíteni vagy föleleveníteni, de mind- kettőjüknek a közkeletűség bizonyos fokát el kell érniök, hogy az irodalmi nyelvben helyet foglalhassanak.

Csalódnék az, aki fönti megjegyzéseink alapján azt