Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Irodalmi értesítő
884 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. nevén nevezze, amint hogy nem nevezhetjük Julius Caesart Caesar Gyulának, vagy Marcus Antoniust Márkus Antalnak. A francia pl. joggal nevezi Daniét le Dantenek; de Flavias Josephus nem olyan ismert író, hogy familiárisán magyaro- sítsuk a nevéti Istóczy néhány rövid szóval fölpanaszolja az előszó- ban, hogy Flavius Josephus munkáját, amely pedig a zsidó nép jellemét a legkevósbbé előnyös oldaláról mutatja be, újabban el akarják feledtetni. Nálunk igen. de külföldön nem. Ha philologus egyetemi tanáraink között akad olyan, aki évtizedeken át Plautus vagy Terentiusnak két-három vigjátékát nyaggatja: akkor csodálkozzunk azon , hogy egyetemeinken Flavius Josephus szóhoz sem jut ? A tanári vizsgálaton is megelégesznek nagyon kivonatos ismeretével. A külföldön azonban, éppen az utóbbi időkben behatóan foglalkoznak a zsidó történetíróval. Legutóbb adta ki Niese összes munkáit alapos szövegkritikával, s csak néhány óv előtt indult meg nagy vita a külföldi tudományos irodalomban, hogy vájjon Flavius Josephus híres fejezete Jézus Krisztus- ról, mely zsidó archaeologiájában található, hiteles-e vagy interpolált. Az érdemes fordító, mint maga mondja, Bufinus Aquilajensis latin fordítása után dolgozott., Nem teszünk szemrehányást arra nézve, hogy manap- ság tudományos munka fordítását az eredeti szövegből kell végezni, ez esetben tehát a görögből. A szóban forgó Jtuű- nus különben számos munkát fordított görögből latinra, latinitás dolgában kitünően, de sok esetben nem híven és hitelesen. Tudjuk róla, hogy, körülírásokat, hamisításokat, elhallgatásokat, önkényes változtatásokat engedett meg magának a görög szövegek körül. Ez a Bufinus különben igen ismert alakja az egyház- történetnek, mert Jeromos kortársa volt, s tudott latinul majdnem úgy, mint a nagy egyházatya, akivel nem egyszer keveredett polémiába. Neve azonban ez volt: Bufinus Túr- rhnius s Aquilejába való pap volt. Tehát helyesebb lett volna úgy emlékezni meg róla: az aquilejai Rufinus Túr-