Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Drágos Gyula: Galimberti Alajos előadásaiból
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 869 vannak a választott nép történetével. Az Isten ugyanis az Assirokat és Babiloniakat arra használta, hogy őt meg- büntessék, a Perzsákat, hogy visszanyerjék szabadságukat, Sándort és utódait, hogy védelmezzék a rómaiakat, hogy szabadságukat Siria ellen megvédje, a zsidók pedig Krisz- tusig a rómaiak fenhatósága alatt maradtak, miután pedig Krisztust felfeszítették, a rómaiak voltak az isteni bosszú eszközei: az Isten, ki elhatározta, hogy az összes népekből magának egy népet választ, az összes nemzeteket alávetette a rómaiaknak. Ez a minden nemzetek egyesülése egy biro- dalomban a leghathatósabb eszköz volt, melylyel élt az isteni gondviselés az egyház elterjesztésére. A római biro- dalom pedig, mely 3 századig üldözte az egyházat, az egyház isteni erejét mindig jobban szembetűnővé tette a vértanúk által. Végre elenyészett maga a római birodalom, hogy egy új társadalomnak adjon helyet, mely sokkal erő- sebb és hatalmasabb vala. S így a barbároknak betörései által a birodalomba előkészíttetett az út, hogy magok a barbárok elfogadják Krisztus hitét és ezek kezdetben szebb címet nem tudtak maguknak adni, mint a »hit védői« és így fejezi be: »Mi által jobban megszokod szemmel kísérni a nagy tényeket és a nagy elvek alá rendelni, annál inkább befogod látni, hogy az isteni gondviselés az emberi társa- dalom fontosabb tényeit az egyház javára irányítja.« így Schlegel in Phil. hist. lect. 15. »Az isteni gondviselés eszméje nélkül, mely irányozza és igazgatja az emberi események folyását, a megújító isteni erő eszméje nélkül, mely az embert a végmegujulásra vezesse, a történet nem egyéb, mint egy labyrinthus vezető nélkül, mint a múlt századok garmadája« és a 10-ik leckében még jobban kiemeli a fen- tebb elmondottakat: »A történet bölcseleté kell hogy elfogadja mint alapot az egész történeti kifejlődésnek termé- szetfeletti eredetét, azaz az ember teremtését az Isten képére .és hasonlatosságára. Tehát el kell hogy fogadja ezen kép újjáteremtósét (regeneratio), az egész történet céljául és foglalatjául. Tehát a keresztény kinyilatkoztatás elve szerint nemcsak a társadalom és tudomány, de maga az ember is
