Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Drágos Gyula: Galimberti Alajos előadásaiból
856 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. vagy közvetve, vagy közvetetlenül Istentől származnak; 2. mert az emberi társadalom saját természetéből úgy van alkotva, hogy az egyesek benne közreműködjenek. Miből következik, hogy az egyesek és az emberi nem léteiét Isten- tői nyerte és minden egyes és minden társadalom Hozzá irányzandó. Az Isten tehát nemcsak a természetes, hanem az erkölcsi rendnek is szerzője és kormányzója és mind a kettő az ember végcélja elérésének van alávetve. Ezért mondja sz. Pál, hogy Isten láthatatlan, művei, dolgai a látottakból olvasandók ki és menthetetleneknek állítja a pogány bölcsészeket, kik habár ismerték a világ természe- szetes rendjét, nem emelkedtek a Legfelsőbb Lény, ki az erkölcsi rendet is kormányozza, megismeréséig. Ezt az érvet szépen kifejtik a történet bölcseletét tár- gyaló hírneves írók. Balmes a »Protestantismus összehasonlítva a katholi- cismus« művének XIII. fej. így ír: »A társadalom meneté- ben egy csodálatraméltó láncot veszek észre, mely a száza- dók felett végig húzódik, amely nem kényszeríti az egyesek és a népek mozgását, hanem kellemesen himbálózva meg- egyezik a dolgok természetes apadásával és dagadásával és mely érintése által a gondolkozó fejekben magas eszméket kelt; aranylánc, mely a legfelsőbb Teremtő kezéből csüng alá, végtelen bölcsességgel van kidolgozva és végtelen szere- tettel mozgatva«. A 72-ik fejezetben cáfolván a protestánsokat, kik vádol- ják a katholicismust, mintha ez akadályozná a tudományok kifejlődését, a történet bölcseletéből érvel, hogy bebizonyítsa, hogy a katholicismus a legnemesebb tudományokat művelte és Bossuetről így ír: »Legyenek szívesek: mondják meg a Protestantismus pártolói: érezte-e a meauxi sas (Bossuet) repülése magát feszélyezve a katholicismus korlátáitól, mikor egyszerre szemügyre vevőn az emberi nem eredetét és célját, az első ember bukását és bukásának következményeit, a Kelet és a Nyűgöt összes változásait, fenséges művészettel leírja a gondviselés által követett utakat?« Balbó történeti elmélkedéseinek elsejét is így címezi:
