Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Nyőgér Antal: Az oltár

782

NYŐGÉR ANTAL.

meg úgy, hogy azok egyik lapja viola színű a másik pedig zöld színű legyen, hogy így kevesebb számú vánkos is szolgálhasson a különböző színben tartott isteni tiszteletek- nél, a gyászmisékhez fekete, vagy feketével kidolgozott takaróju vánkos való.

A vánkos belsejét kitöltő' anyagot illetőleg a célszerű- ség és tartósság okából nem toll, vagy más valamiféle porrá zúzódó anyag, hanem az elég rugalmas állati szőr az alkalmas.1

Ami a terjedelmét illeti, ez legyen olyan, hogy meg- feleljen annak a célnak, amiért van, elférjen rajta a mise- könyv, az oltár méreteit azonban túl ne haladja. Gavantus erre nézve egy könyök azaz 42. cm. hosszúságot és har- madfél araszt, vagyis 30 cm. szélességet mond a legcól- szerűbbnek.2

Az oltárról szóló rubrikák csak egy vánkost Írnak elő, minthogy az a szabály, hogy a misekönyvet mindig a vánkoson kell tovább vinni, a csendes miséknél még az oltárhoz is így, legyen a ministrans akár világi, akár pap, amint ez a szokás mai nap is sok helyen egy van.

Épen ez az egyik ok, amiért a régi oltárpulpitust, a rácsozatosan készített könnyebb támlát újabban mind szívesebben kezdik alkalmazni, minthogy súlyát tekintve is könnyébben kezelhető és kitartóbb, mint a vánkos, mely a folytonos hordozás, einelgetés miatt időnap előtt elvise- lődik. Az oltárvánkosnak a tiszteletbeli értelmén kívül mély vallási jelentménye is van.

Az oltárvánkoson nyugvó misekönyvben az Ur igéje, az evangélium van, mely az ellenkezésre hajló embernek terhesnek látszókat parancsol; de akik szívesen úgy hajla- nak meg, amint az evangélium megszabja, azoknak e teher, ez iga könnyű és édes. Az evangélium törvényének ezt az édes könnyűségét jelenti a könnyű, hajlékony anyaggal meg- töltött díszes oltárvánkos.3

1 Ornat. Eccl. I. Müller. 1591. ap. Neher.

2 Gavant. De rnensur. sub verbo pulvinar.

2 Durand. Ration. L. 4. c. 24. n. 11.