Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Egyház és kultúra az Egyesült-Államokban

626

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

Minden esetre érdekes az a párhuzam, melybe Mosso ez adatokat állítja a hitetlen Olaszország egyik legfelvilágo- sultabb városával, Milánóval: Ott a nagyobbára köztársasá- giakból és szocialistákból álló községtanács kötelezni akarta a hitoktatásban részesülni óhajtó családokat, hogy ezen óhaj- tásukat jelentsék be. És akkor az a váratlan eredmény állt elő, hogy az egész lakosság 10/° 85־-a kívánta a vallás- tanítást.

A valláserkölcsi téren bekövetkezett visszahatást a protestáns egyházra Vezeti vissza Mosso. Channing volt az, úgymond, a lefolyt század közepén, aki a vallás és a ratio- nalismus összeegyeztetését tűzte ki célul. O a szabad kuta- tást, teljes és föl tétlen szabad vizsgálását minden filozófiai kérdésnek tekintette a vallási fejlődés betetőzésének. »Ha le kellene mondanunk — úgymond — észszerű lényünkről, hogy keresztények maradhassunk, egy pillanatig sem haboz- nám a választásban. Mert semmiféle hitnek nem lehet feláldozni azt az észt, amely engem az állat fölé emel és emberré tesz.«

De lássuk tovább, hogyan világítja meg Mosso a vallásos érzés ellanyhulását Amerikában. Mindenekelőtt az úgyneve- zett »revival«-ok vagy »camp meeting«-ek divatját hozza fel maga mellett, azokat a nagy vallásos összejöveteleket, melyeket erdőkben, tengerparton, templomokban tartanak a hit élesztése céljából. Mossonak maga egy orvos beszélte el, hogy be kellene tiltani a »camp meeting«-eket, mert az azokon résztvevők exaltatiója már a tébolylyal határos. »Ezek a »revival«-ok — úgymond — a vallásos rajongás és az emberi indulatok 19ggyulékonyabb elemeinek lángra lobbantásai. A képzelődés annyira fölhevül, hogy az emberek elvesztik a valóság érzékét, s hosszabb időn át mintegy különös vízió káprázata alatt állnak.«

Cáfolja Mosso Kiddet, ki egy nagy feltűnést keltett művében (Sociale Evolution) a modern társadalmi élet bonyolult jelenségei alapos tanulmányozása után azzal a thesissel lépett a világ elé, hogy az emberi társadalomban fokozatosan végbemenő evolúció tulajdonkép nem intellectuá-